Alváshiány és immunrendszer: mit tesz a szervezetünkkel egyetlen átvirrasztott éjszaka?
Az alvás hiányát ma már nem csupán kellemetlen tünetként kezeljük – egyre több kutatás támasztja alá, hogy már rövid távú alvásmegvonás is mélyreható változásokat idéz elő a szervezet szabályozó rendszereiben, köztük az immunrendszerben. De vajon mit jelent ez pontosan? Egy új, 2025 februárjában megjelent tanulmány részletesen bemutatja, hogyan reagál a veleszületett immunrendszer egyetlen éjszaka alváskimaradásra.
Monociták – az immunvédelem első vonala
A vizsgálat középpontjában a monociták, a fehérvérsejtek egyik fontos típusa álltak. Ezek a sejtek folyamatosan keringenek a vérben, és elsőként reagálnak a fertőzésekre, szöveti károsodásra vagy gyulladásos ingerekre. Három fő alcsoportjuk ismert, amelyek különböző szerepet töltenek be a gyulladásos válaszban: a klasszikus, az intermediális és a nem-klasszikus monociták.
A kutatásban egészséges felnőtteket osztottak két csoportra: az egyik csoport normálisan aludt, a másik pedig egy éjszakát ébren töltött. Másnap reggel vérmintákat vettek, és megvizsgálták a monociták arányát, típusait és gyulladásos aktivitását.
Az alváshiány gyulladást vált ki
A kutatók megfigyelték, hogy alváshiány után nőtt a gyulladásos hajlamú monocita-alcsoportok aránya, különösen a CD14++CD16+ sejteké, amelyek közismerten aktívan részt vesznek gyulladásos folyamatokban. Ez önmagában is fontos jelzés, de a funkcionális vizsgálatok még erőteljesebb képet mutattak: amikor ezeket a sejteket laboratóriumi körülmények között stimulálták, szignifikánsan nagyobb mennyiségű gyulladásos citokint (pl. IL-6, TNF-alfa) termeltek, mint a kontrollcsoport monocitái.
Más szóval: az alváshiány nemcsak a sejtek számát módosította, hanem azok működését is – gyulladásra „hangolta” őket. Ez a fajta rövid távú immunaktiváció első ránézésre akár hasznos is lehet, hiszen gyors reakciót jelent egy potenciális veszélyre. A probléma azonban akkor kezdődik, ha ez az állapot tartósan fennáll, például gyakori alvásmegvonás következtében.
Krónikus gyulladás, civilizációs betegségek
A tanulmány egyik legfontosabb üzenete, hogy már egyetlen éjszaka alvásmegvonás is aktiválhatja a szervezet gyulladásos válaszát, mégpedig olyan sejtszinten, amit korábban elsősorban hosszú távú alvásdeficittel vagy krónikus stresszel hoztak összefüggésbe. Ez az aktiváció pedig hozzájárulhat számos krónikus betegség kockázatának növekedéséhez – többek között a szív- és érrendszeri betegségekhez, a 2-es típusú diabéteszhez vagy akár neurodegeneratív folyamatokhoz is.
Ráadásul, mivel a monociták kulcsszerepet játszanak a fertőzések korai felismerésében és kezelésében, az alváshiány az akut immunválasz hatékonyságát is ronthatja, vagyis fogékonyabbá tehet különféle fertőzésekkel szemben.
Az alvás mint immunrendszer-szabályozó
A kutatás újdonsága, hogy nemcsak statikus képet ad az alvásmegvonás hatásáról, hanem dinamikusan mutatja be az immunsejtek viselkedésének megváltozását. Ezzel megerősíti azt az egyre inkább elfogadott nézetet, hogy az alvás nem passzív állapot, hanem aktív biológiai folyamat, amely szabályozza az immunrendszer működését, a gyulladásos egyensúlyt és a sejtszintű regenerációt.
A tanulmány tehát világos üzenetet közvetít: az alvás nem csupán az idegrendszer pihenését szolgálja, hanem az immunológiai stabilitás egyik alappillére is. Ha ezt a pillért tartósan megingatjuk – akár rendszertelen alvási szokásokkal, akár krónikus alváshiánnyal –, az egész szervezet egyensúlya sérülhet.