Az utóbbi években egyre többet hallani az időszakos böjtről (Time-Restricted Eating, TRE), mint népszerű módszerről a fogyás és az anyagcsere javítása terén. De vajon valóban hatékonyabb ez az étrendi forma, mint a hagyományos, kalóriamegvonáson alapuló diéta – különösen nem alkoholos zsírmájbetegség (NAFLD) esetén? Ezt vizsgálta egy 2023-ban megjelent tanulmány a rangos JAMA Network Open folyóiratban.

Az elmúlt évtizedben világossá vált, hogy a bél-mikrobiom nem csupán az emésztésben, hanem az egész szervezet energia-anyagcseréjében is meghatározó tényező. Egy, a Nature Medicine-ben megjelent Harvard Medical School–Joslin Diabetes Center kutatás most azt is bizonyította, hogy a mikrobiom aktívan hozzájárulhat a fizikai teljesítmény fokozásához. Elit sportolók meta-omikai elemzése egy laktát-anyagcserén keresztül működő, teljesítményt potenciálisan növelő mikrobióta azonosítását tárta fel.

Casanova és munkatársai (2023) átfogó tanulmánya a Frontiers in Physiology folyóiratban emlékeztet minket arra, hogy a mitokondriumok messze nem csupán „a sejt erőművei”. Ezek az apró sejtszervecskék nemcsak energiát termelnek, hanem kulcsszerepet játszanak az anyagcsere, az immunrendszer, a hormonális szabályozás és a sejtek közötti kommunikáció fenntartásában is.

Az alvás hiányát ma már nem csupán kellemetlen tünetként kezeljük – egyre több kutatás támasztja alá, hogy már rövid távú alvásmegvonás is mélyreható változásokat idéz elő a szervezet szabályozó rendszereiben, köztük az immunrendszerben. De vajon mit jelent ez pontosan? Egy új, 2025 februárjában megjelent tanulmány részletesen bemutatja, hogyan reagál a veleszületett immunrendszer egyetlen éjszaka alváskimaradásra.

Az emberi szervezetben élő mikroorganizmusok, különösen a bélbaktériumok, alapvető szerepet játszanak az egészség fenntartásában. Ugyanakkor egyes baktériumok képesek olyan struktúrákat, úgynevezett biofilmeket, létrehozni, amelyek nem csupán a túlélésüket segítik, hanem bizonyos körülmények között patológiás folyamatokat is kiválthatnak. Egy új kutatási irány a biofilmekben megjelenő amyloid-típusú fehérjék és a gyulladásos, neurodegeneratív és autoimmun betegségek közötti kapcsolatot vizsgálja.

Egyre több kutatás bizonyítja, hogy a bélrendszer és az agy között szoros „párbeszéd” zajlik - ezt nevezik bél-agy tengelynek. Nemcsak az emésztésünkre, hanem a közérzetünkre, hangulatunkra, sőt, a fejfájásainkra is hatással lehet. “A mikrobiom-asszociált gyulladás és a migrén: a bél-agy tengely újabb állomása?” című tanulmány (Schwab és mtsai, 2022) ezt a kapcsolatot vizsgálja, és több, érdekes összefüggésre mutat rá.

Az elhízás és a 2-es típusú diabétesz globális népegészségügyi problémát jelent, és a rendelkezésre álló hagyományos terápiák (kalória megszorítás, testmozgás, orális antidiabetikumok) gyakran nem biztosítanak tartós metabolikus kontrollt. Az utóbbi évtizedekben vált világossá, hogy a leghatékonyabb beavatkozások,  például a bariátriai sebészet és a GLP-1 receptor agonista gyógyszerek, nem kizárólag a testsúlycsökkentésben keresztül hatnak, hanem alapvetően befolyásolják a bél–agy tengely működését. Ez a komplex kommunikációs hálózat kulcsszereplő az energia- és glükóz háztartás szabályozásában.

2025-ben az Amerikai Heart Association és az Amerikai College of Cardiology frissítette a magas vérnyomás kezelésére vonatkozó ajánlásait (1) . Ez az első átfogó frissítés 2017 óta, és több fontos változtatást tartalmaz.

A metabolikus vagy táplálkozás alapú pszichiátria egy viszonylag új irányzat, amely mégis évtizedek óta kutatott témára épül. Lényege, hogy a lelki egészség javítása érdekében a szakemberek a szervezet anyagcsere-folyamatait is vizsgálják és kezelik.

Sokáig azt hittük, hogy a megfelelő mennyiségű alvás – jellemzően 7-8 óra – a kulcsa az egészséges, hosszú életnek. Egy friss, nagy volumenű kohorszvizsgálat azonban új megvilágításba helyezte az alvás és a halálozási kockázat kapcsolatát: nem feltétlenül az alvás hossza, hanem annak rendszeressége a döntő tényező.

A cöliákia egy közismert autoimmun betegség, amelyet a genetikailag fogékony egyéneknél az étrendi gluténre adott immunológiai válasz jellemez. Bár becslések szerint a cöliákia világszerte közel 60 millió embert érint, a legtöbb beteg diagnosztizálatlan marad, tévesen diagnosztizálják, vagy jelentős diagnosztikai késedelmet tapasztalnak.

A Veganuary 2014 óta milliókat inspirált és támogatott abban, hogy kipróbálják a vegán életmódot, amely bizonyítottan támogatja az egészségmegőrzést, és a környezetnek is jót tesz.

Hogyan élvezhetjük a finom falatokat úgy, hogy közben gondoskodunk emésztésünk és mikrobiomunk egyensúlyáról? 

Az év végéhez közeledve egyre gyakrabban gondolunk a karácsonyi ünnepekre, a családi összejövetelekre és az ínycsiklandó fogásokra, amelyek ilyenkor asztalra kerülnek. A sütemények, a gazdag főételek és a finom italok mind hozzájárulnak az ünnepi hangulathoz, ám mindez nem ér annyit, hogy felborítsuk az emésztőrendszerünk harmóniáját. 

Miben segíthet bennünket a dietetikus? Révész Anett, a BiomTeam praxisvezető dietetikusa a Jazzy Rádió Randevú című műsorában Bálint Edinával beszélgetett többek között arról, hogy az éhségérzet jelentkezésekor feltétlenül szükséges az étkezés? Mi a mikrobiom jelentősége? Melyek a rostfogyasztás előnyei? Milyen életminőséget érhetünk el az egészséges táplálkozás által?  Hogyan befolyásolja az alvás minősége, még azt is, hogy mennyire leszünk másnap éhesek? 

Összesen 17 daganat típusnál figyelték meg azt, hogy ezeknek a megbetegedéseknek az előfordulása kiugróan megnőtt az ezredfordulósok és az X generáció körében a baby boomerekhez, azaz az 1946 és 1964 között születettekhez képest. A kutatók úgy vélik, hogy a jelenség mögött az állhat, hogy egyre gyakoribb az elhízás a fiatalabb generációk körében és az ultra-feldolgozott élelmiszerek fogyasztása is.

A pszichés hatások, mint a stressz és a társadalmi kapcsolatok, vagy az, hogy vannak-e céljaink az életben, nagy hatással vannak az agy egészségére, és az öregedés folyamatára.

Egy 2024-ben kiadott randomizált klinikai vizsgálat szerint az 5:2 időszakos böjtöt alkalmazó étkezéshelyettesítő diéta hatékonynak bizonyult 2-es típusú cukorbeteg felnőttek számára.

A sportolók teljesítményorientált táplálkozása számos következménnyel jár, de arról keveset tudunk, hogy olyan maradandó sérüléseket okozhat a bélflórát alkotó baktériumok biodiverzitásában, amely egyrészt rövidtávon növelheti a sportsérülések kockázatát, hosszú távon pedig megnövekedett kardiovaszkuláris és daganatos kockázatot eredményezhet.

Az vagy, amit megeszel – tartja a mondás, és egyre több kutatás bizonyítja, hogy a bélrendszerünkben lezajló folyamatok nem csak az emésztésünkre korlátozódnak. A bél-agy tengely, ami az emésztőrendszer és a központi idegrendszer kapcsolatát jelenti, egyre ismertebb fogalom. Az idegrendszer hat a belekre, az emésztőenzimek termelésére, szenzoros működésére, ezzel párhuzamosan a bélrendszer hatással van olyan központi idegrendszeri funkciókra, mint a gondolkodás vagy a fájdalomérzékelés. Révész Anett vezető dietetikus gondolatai.

Minél kevesebbet alszunk, annál nagyobb a testzsír százalékunk, különösen a has körüli zsír – ezt állapította meg egy tanulmány