„Nem csak a kemoterápia számít – a mozgás mint új onkológiai eszköz a vastagbélrák ellen” - Mit mutatott a CHALLENGE vizsgálat?

Miért fontos ez?

Sokáig nem volt világos, hogy a rendszeres mozgás miért olyan alapvető szerepű a megelőzésben. Úgy tűnik a válasz a sejtek energiaháztartásában, a mozgás által aktivált mitokondriumokban rejlik. 

Mi a mitokondrium diszfunkció?

Mivel az energia igényes folyamatokhoz ATP termelésre van szükség (majdnem) minden humán sejt rendelkezik mitokondriumokkal, hasonlóan a soksejtű állati és növényi sejtekhez. Minél nagyobb egy sejt energia igénye, annál több mitokondriumra van szüksége. Ráadásul a korábbi elképzeléssel szemben több száz féle mitokondrium van a különböző sejtjeinkben és még egy sejten belül is többféle mitokondrium található. 

Miért alakul ki a mitokondriális diszfunkció?

Evolúcióbiológusok kimutatták, hogy ezek a mitokondriumok oxigént hasznosító baktériumok őssejtjeiből alakultak ki és ma is rendelkeznek saját örökítőanyaggal. Azt a folyamatot, amely során egy sejt egy másik, önálló élőlényt bekebelez, de nem emészti meg, hanem tartós együttélés alakul ki közöttük, amely mindkét fél számára előnyös endoszimbiózisnak nevezzük. Bár a sejt részei, bizonyos értelemben saját életciklusuk van, és folyamatos karbantartást igényelnek. Ennek a karbantartásnak fontos része az autofágia és a mitofágia, amelyek olyan folyamatok, amelyek során a sejt eltávolítja vagy megjavítja a sérült, elöregedett mitokondriumokat.

Ha ez a belső “karbantartás” nem működik megfelelően, akkor a mitokondriumokban felhalmozódnak a funkcióvesztett fehérjék, egyéb strukturális hibák. Ezáltal kevésbé hatékony lesz az energiatermelés, és több káros melléktermék szabadulhat fel. Ezt nevezzük mitokondrium diszfunkciónak.

A mitokondrium működészavar többféle okból alakulhat ki:

1. szubsztrát hiány vagy defektus: A mitokondriumoknak meghatározott kiinduló tápanyagokra, vagyis szubsztrátokra van szükségük az energia termeléséhez, mint glükóz (illetve a belőle képződő piroszőlősav), aminosavak (pl. glutamát), zsírsavak és szükség esetén a ketontestek.
   Ha a szervezet ezeket nem tudja megfelelően biztosítani, vagy a mitokondriumok nem képesek őket lebontani és átalakítani, akkor nem tud ATP-t (energiát) előállítani, ami végül energiahiányhoz vezet. Ez a folyamat a szervi diszfunkcióhoz vezető láncreakció egyik legkorábbi és legfontosabb lépcsője.
2. gyenge karbantartás: Ha az autofágia vagy a mitofágia lassul vagy nem működik elég jól (például tartós stressz, mozgáshiány, túlzott kalóriabevitel vagy öregedés miatt), a sérült mitokondriumok felhalmozódnak. Ez tovább erősíti az energiahiányt és hozzájárul a sejt, majd végső soron a szerv működési zavarához.
   Ez az egyik legfontosabb tényező a civilizációs betegségek – például az elhízás, 2-es típusú cukorbetegség, szívbetegségek – kialakulásában. 
3. Enzimműködési zavarok: Bizonyos betegségekben az enzimrendszerek működési zavara miatt a mitokondriumok nem tudják megfelelően hasznosítani a tápanyagokat. 
4. Genetikai tényezők: A mitokondrium saját DNS-e (mtDNS) különösen érzékeny a károsító hatásokra, ezért a benne kialakuló mutációk az életkor előrehaladtával fokozatosan felhalmozódnak. Ez természetes folyamat, de környezeti tényezők– többek között toxikus anyagok, krónikus gyulladás vagy dohányfüst – jelentősen növelhetik a károsodások ütemét.

Mi lesz ennek a következménye? 

1. A sejt nem kap elég energiát a célszerv működési zavaraiban érhető tetten: ez fáradékonyságban, gyengeségben, lassabb gondolkodásban vagy akár az immunrendszer működési zavaraiban is megmutatkozhat.

2. A hibás mitokondriumokból szabadgyökök kezdenek szivárogni. Ezek olyan molekulák, amelyek károsítják a sejtek alkotórészeit – például a DNS-t vagy a sejthártyát. A szabadgyökök hatására a sejtekben oxidatív stressz alakul ki, ami még több kárt okoz, és tovább rontja a mitokondriumok működését.

A károsodott sejtekből származó anyagokat az immunrendszer veszélyjelként érzékeli, és gyulladásos választ indít el.

Mi szükséges a mitokondriumok energiatermelő rendszereinek karbantartásához, megújulásához?

Ahhoz, hogy a mitokondriumok jól működjenek és folyamatosan megújuljanak, a sejtnek bizonyos feltételekre van szüksége.

A legfontosabb tényezők a következők:

• a megfelelő metabolitok (vitaminok, ásványi anyagok, antioxidánsok - biokémiailag ismert kofaktorok), 
• a koplalás, azért mert az energia termelő folyamatok hasonló enzim rendszereket használnak, mint a karbantartás,  
•  a mozgás,
• és a hideg/hőtermelés. 

A koplalás és a mozgás azért fontos a mitokondriumok karbantartásához, mert mindkettő olyan természetes „jelzés” a sejteknek, amely beindítja a tisztító és megújító folyamatokat. Koplaláskor a sejt bekapcsolja az autofágiát és a mitofágiát, vagyis eltávolítja a sérült mitokondriumokat. Mozgás közben viszont nő az energiaigény, ezért a szervezet új és hatékonyabb mitokondriumok létrehozására készteti a sejteket. A kettő együtt segít abban, hogy több egészséges, jól működő mitokondrium legyen a testünkben, ami alapja az egészséges anyagcserének és a jó energiaszintnek. (Mehrabani et al. (2020))

Modern életmódban gyakran sem koplalás, sem mozgás nincs jelen → ezért romlik a mitokondriumok állapota, ami sok civilizációs betegség alapját képezi.

A karbantartás jelentőségét könnyebben megérthetjük, ha egy kazánra gondolunk: nem lehet egyszerre fűteni és karbantartani. Ha nincs ütemezett leállás, ami lehetővé teszi a karbantartást vagy sosem kerül használatba, mindkettő fokozza a működési hibák gyakoriságát.

Ezért fontos a mozgás és jelen cikkünkben szereplő vizsgálaton keresztül ezt– a mozgás és a mitokondriumok kapcsolatáról – szeretnénk reprezentálni, mert a sejtek energia- és önjavító rendszereinek kulcsfontosságú aktivátora, segít a sejteknek hatékony működést megvalósítani.

A CHALLENGE (Colon Health and Life-Long Exercise Change) vizsgálat volt az első nagy klinikai vizsgálat 3. stádiumú vastagbélrákkl érintettek körében, amely kifejezetten a betegségmentes túlélésre összpontosított.

Célja: annak vizsgálata, hogy egy jól felépített, szakemberek által irányított mozgásprogram képes-e javítani a betegségmentes túlélést azoknál a betegeknél, akiknél a vastagbélrák miatt már megtörtént a műtéti és a gyógyszeres (kemoterápiás) kezelés.

A kutatás eredményeit a klinikai onkológiai társaság nemzetközi kongresszusán, az ASCO-n (American Society of Clinical Oncology) mutatták be.

 Kik vettek részt?

• 889 beteg (18 évesnél idősebbek)
• Diagnózis: III. stádiumú vagy magas kockázatú II. stádiumú vastagbélrák
• Már befejezték a műtétet követő (adjuváns) kemoterápiát, és betegségmentesek voltak.
• Vizsgálat időtartama: 2009-2024 közötti
  

 Hogyan zajlott a vizsgálat?

A résztvevőket két csoportra osztották véletlenszerűen:

Strukturált mozgás programban résztvevő csoport

• 3 évig tartó, strukturált, edző által felügyelt mozgásprogram
  
• Cél: legalább 150 perc mérsékelt vagy intenzív testmozgás hetente
  
• Egyéni igényekhez igazított, fokozatosan felépített edzések
  
  

Kontrollcsoport (szokásos ellátás)

• Nem kaptak külön mozgásprogramot, csak általános egészségügyi tanácsokat

Főbb eredmények

• 5 éves betegség­mentes túlélés (DFS – azaz a visszaesés nélkül eltelt idő): a mozgás­programban részt vevők körében kb. 80 %, a kontroll csoportban kb. 74 %. Cancer Fitness+3ascopost.com+3esmo.org+3
  
  
• 8 éves összes túlélés (OS – azaz minden okból bekövetkezett halálozás): a mozgásprogramos csoport kb. 90 %, a kontrollcsoport kb. 83 %. PubMed+2ascopost.com+2
  

A statisztikai elemzés szerint:

• A mozgásprogramos csoportban a daganat kiújulásának / új daganatnak vagy halálozásnak a kockázata kb. 28 %-kal alacsonyabb volt a kontrollhoz képest. esmo.org+1
  
  
• A halálozás kockázata kb. 37 %-kal volt alacsonyabb a mozgásprogramos csoportban. Cancer Research UK - Cancer News+1

A mozgásprogramban részt vevők érezhetően jobb eredményeket értek el a testi erőnlét és az általános egészségi állapot terén, mint azok, akik csak egészségügyi tanácsokat kaptak.

• A rendszeres, irányított mozgásprogram statisztikailag igazolható javulást hozott a szabadidős testmozgás mennyiségében, a szervezet maximális oxigénfelvételi képességében (VO2max) és a 6 perces gyaloglási távolságban. Ezek a javulások végig megmaradtak a 3 éves beavatkozási időszak alatt.
  
  
• Tehát a strukturált mozgásnak nemcsak a daganat elsődleges megelőzésében van szerepe, hanem a harmadlagos prevencióban is (A harmadik stádiumú, helyileg előrehaladott, de még teljesen eltávolítható daganattal élő betegeknél is.)

A szerzők szerint a strukturált mozgásprogramok nemcsak hatékonyak, hanem költséghatékonyabbak is lehetnek, mint a hagyományos gyógyszeres terápiák, ezért az egészségügyi rendszerek számára hosszú távon fenntartható megoldást jelenthetnek. Fontos kiemelni, hogy a mozgás nem helyettesíti a gyógyszeres kezelést, de legalább olyan fontos.

 További információk

• A teljes absztrakt elérhető a Journal of Clinical Oncology hivatalos weboldalán: ascopubs.org
  
  
• A vizsgálat részletes eredményei a New England Journal of Medicine-ben is megjelentek: New England Journal of Medicine
  
  
• A Canadian Cancer Trials Group hivatalos közleménye a vizsgálatról: ctg.queensu.ca

Jelentkezz be hozzánk állapotfelmérésre: https://www.biomteam.com/fejes-livia