Az egészségünkről kapott adatok és információk hatása a szervezetünk élettani folyamataira - a megfelelő terápiás terv kulcsszerepe.

A korábban nem alkoholos zsírmáj (NAFLD) néven ismert kórkép – amelyet az új nemzetközi nomenklatúra szerint metabolikus diszfunkcióhoz társuló zsírmájbetegségnek, azaz MASLD-nak nevezünk – mára a leggyakoribb krónikus májbetegséggé vált, amely a felnőtt lakosság csaknem 38%-át érinti világszerte. A kórkép étrendi kezelésében régóta vita tárgya, hogy a makrotápanyagok (szénhidrátok, zsírok, fehérjék) aránya vagy egy specifikus diéta típus jelenti-e a sikeres terápia kulcsát. Ebben a dilemmában segít most tisztábban látni az Európai Májkutatási Társaság tudományos szaklapjában a JHEP Reports folyóiratban megjelent 2026-os klinikai vizsgálat

Egy új, Nature-ben megjelent közlemény szerint meglepő kapcsolat lehet az agy lítiumszintje és a memóriaromlás között

A lítiumról legtöbben pszichiátriai gyógyszerek kapcsán hallottak már, pedig kis mennyiségben természetesen is jelen van a szervezetünkben. Egy frissen megjelent Nature-tanulmány szerint pedig elképzelhető, hogy az agy természetes lítiumszintje fontos szerepet játszik az egészséges öregedésben és az Alzheimer-kór kialakulásában is.

A stroke világszerte a második leggyakoribb halálok, ugyanakkor az esetek jelentős része megelőzhető lenne. A jelenlegi orvosi gyakorlat elsősorban a klasszikus kockázati tényezőkre fókuszál: magas vérnyomás, cukorbetegség, magas koleszterinszint, dohányzás.

Az elmúlt évtized kutatásai azonban új perspektívát nyitottak: az esszenciális magas vérnyomás kialakulásában az életmód a bélfal és a mikrobiom sérülésén keresztül vesz részt.

Meglepő új kutatás a bél-agy tengelyről és a bolygóidegről

A bél-agy tengelyről ma már egyre többet hallunk: tudjuk, hogy a bél mikrobiom hatással lehet a hangulatunkra, az immunrendszerünkre, a gyulladásos folyamatokra, sőt még neurológiai betegségekre is. De vajon lehetséges, hogy bizonyos baktériumok fizikailag is eljuthatnak a bélből az agyba?

Egy frissen megjelent, nagy visszhangot kiváltó kutatás szerint egerekben ez valóban megtörténhet.

A vércukorszint szabályozását elsősorban a cukorbetegség, az inzulinrezisztencia és az anyagcsere-betegségek kapcsán emlegetjük. Egyre több kutatás irányítja azonban a figyelmet arra, hogy az anyagcsere állapota a bélrendszer működésére is hatással lehet. Egy, a Science folyóiratban megjelent tanulmány szerint a tartósan emelkedett vércukorszint közvetlenül befolyásolhatja a bélhámsejtek működését, gyengítheti a bél védőgátját, és ezáltal elősegítheti a bélben élő mikroorganizmusok egyes alkotóelemeinek szervezetbe jutását.

A bélrendszerünkben több billió mikroorganizmus él, amelyek számos élettani folyamatban, többek között az emésztésben, az immunrendszer szabályozásában és az anyagcserében is szerepet játszanak. Ahhoz azonban, hogy ez az együttélés megfelelően működjön, elengedhetetlen a bélnyálkahártya védő funkciójának megőrzése.

Miért lehet valakinek nehéz új ételeket kipróbálni, változatosan étkezni, vagy akár felismerni, hogy éhes? Az étkezési nehézségek autizmus és ADHD mellett felnőttkorban is jelen lehetnek, és sokszor jóval összetettebbek annál, mint amit a hétköznapi „válogatósság” szó kifejez.

Egy 2025-ben megjelent kutatás azt vizsgálta, milyen étkezési nehézségek fordulnak elő autizmussal és/vagy ADHD-val élő felnőttek körében, és milyen tényezők állhatnak ezek hátterében. Az eredmények arra hívják fel a figyelmet, hogy az étkezés területén jelentkező nehézségek az érintettek életminőségét és táplálkozását is befolyásolhatják, ezért érdemes rájuk megfelelő figyelmet fordítani.

Miért okozhatnak emésztőrendszeri panaszokat olyan élelmiszerek, amelyeket korábban gond nélkül fogyasztottunk? Miért maradhatnak fenn bizonyos élelmiszerek fogyasztásához társuló tünetek akkor is, amikor a gyulladásos bélbetegség már nyugalmi állapotban, remisszióban van?

Egy 2026 októberében, a Gastroenterology folyóiratban megjelent tanulmány szerint a jelenség hátterében részben a bél-mikrobiom megváltozott működése állhat. A kutatók eredményei arra utalnak, hogy az aktív bélgyulladás következtében csökkenhet a táplálékfehérjék lebontásában részt vevő baktériumok számossága, ami hozzájárulhat az élelmiszerekkel szembeni fokozott immunológiai érzékenység kialakulásához.

A szív- és érrendszeri betegségek sok esetben hosszú éveken keresztül, észrevehető tünetek nélkül alakulnak ki. A magas vérnyomás, az emelkedett koleszterinszint vagy az anyagcsere eltérései gyakran nem okoznak panaszt, miközben fokozatosan növelhetik a szívinfarktus és a stroke kialakulásának valószínűségét.

De honnan tudhatjuk, hogy mekkora a saját szív- és érrendszeri kockázatunk? Ebben nyújt segítséget a SCORE2, amely több egészségügyi adat együttes értékelésével becsüli meg a következő 10 évben bekövetkező súlyos szív- és érrendszeri események kockázatát.

Ma már egyértelmű, hogy a bélflóra nem csupán az emésztésben vesz részt, hanem hatással van az immunrendszerre, az anyagcserére, a gyulladásos folyamatokra, sőt a cardiovascularis egészségre is. Egy friss kutatás szerint a bélmikrobiom bizonyos eltérései már évekkel a tünetek megjelenése előtt jelezhetik a szív- és érrendszeri betegségek fokozott kockázatát.

A Cambridge-i Egyetem és nemzetközi partnereinek legújabb, a Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmánya egy régóta kutatott rejtélyre világít rá: miért alakul ki daganat egyes embereknél a dohányzás vagy az UV-sugárzás okozta DNS-károsodás hatására, míg másoknál, akiket ugyanezek a hatások érnek, nem?

A rostbevitelről általában egyszerű üzenetekkel találkozunk: fogyasszunk több zöldséget, teljes értékű gabonát, hüvelyest, mert a rostok támogatják a bélrendszer és a mikrobiom egészségét.

Crohn-betegség esetén azonban a helyzet ennél összetettebb.

Egy friss, 2026-ban a Gastroenterology folyóiratban megjelent tanulmány szerint bizonyos rosttípusok magasabb bevitele már évekkel a Crohn-betegség kialakulása előtt kedvezőbb mikrobiom- és bélbarrier-jellemzőkkel, valamint alacsonyabb későbbi betegségkockázattal társult.

Közben viszont azt is tudjuk, hogy aktív Crohn-betegségben olyan terápiás étrend is hatékony lehet, amely éppen hogy nagyon kevés rostot tartalmaz. Elsőre ez ellentmondásnak tűnhet. Valójában inkább arra világít rá, hogy Crohn-betegségben nem egyszerűen az a kérdés, hogy „jó-e a rost”, hanem az, hogy milyen rost, mikor, milyen állapotban és milyen céllal kerül az étrendbe.

Az utóbbi években az ashwagandha (Withania somnifera) az egyik legtöbbet emlegetett gyógynövénnyé vált a stresszkezelés és a mentális egészség támogatása kapcsán. De vajon mit mutatnak a klinikai vizsgálatok?

Egy 2026-ban megjelent szisztematikus áttekintés és dózis-válasz metaanalízis 22 randomizált, kontrollált vizsgálat eredményeit elemezte összesen 1391 felnőtt bevonásával. A kutatók azt vizsgálták, hogy az ashwagandha-kiegészítés milyen hatással van a stresszre, a szorongásra és a depressziós tünetekre.

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a demencia és a szellemi hanyatlás az idős kor elkerülhetetlen velejárója, ám a legfrissebb orvostudományi kutatások szerint agyunk és érrendszerünk sorsa jóval korábban, a 45 és 65 éves kor közötti időszakban dől el. Egy új, nagyszabású vizsgálat rámutatott: három gyakori kardiovaszkuláris rizikófaktor kordában tartásával akár közel 13 évvel hosszabb demenciamentes, szellemileg friss életet nyerhetünk. De hogyan függ össze a szívünk, az anyagcserénk és a bélrendszerünk egészsége az agy védelmével?

Nemrég látott napvilágot a brit Royal College of Paediatrics and Child Health (RCPCH) legfrissebb, átfogó jelentése, amelyről a The Guardian is részletesen beszámolt, és az eredmények sajnos több mint aggasztóak. A vezető gyermekgyógyászok kongatják a vészharangot: a mai gyermekek az elmúlt évtizedek legegészségtelenebb generációjává válhatnak.

A vastagbélrák (CRC) a világ egyik leggyakoribb és legtöbb halálos áldozatot követelő daganatos megbetegedése. Az orvostudomány évtizedek óta ismeri az úgynevezett adenoma-karcinóma szekvenciát. Ez a folyamat azt írja le, hogyan alakul át egy kezdetben jóindulatú hámsejt szaporulat – az adenoma, vagy köznyelven a vastagbél polip – hosszú évek (akár 10-15 év) alatt rosszindulatú daganattá. A szűrővizsgálatok, különösen a kolonoszkópia (vastagbéltükrözés) elsődleges célja pontosan ezen polipok időben történő felismerése és sebészi eltávolítása (polipektómia).

A kivételesen hosszú élettartam és az egészséges öregedés kutatása hagyományosan főként a genetikára és a biológiai tényezőkre fókuszál. Egy nagy mintaszámú, dán, retrospektív kohorszvizsgálat azonban egy eddig kevésbé hangsúlyozott dimenzióra irányítja a figyelmet: a házastársak és a közös életmód szerepére.

A kutatás azt találta, hogy azok az egyének, akik úgynevezett hosszú életű családi háttérrel jellemezhető — longevity-enriched family, LEF — családokba házasodtak be, kedvezőbb egészségügyi és túlélési mutatókat mutattak az illesztett kontrollcsoporthoz képest.

 Az utóbbi években egyre több kutatás erősíti meg, hogy a bél és az agy közötti kapcsolat – az úgynevezett bél–agy tengely – kulcsszerepet játszik a mentális egészségben. Egy friss, Harvard Egyetemen végzett vizsgálat most egy konkrét molekuláris mechanizmust is azonosított, amely összekötheti a bélmikrobiomot a depresszió kialakulásával.

A kutatók egy gyakori bélbaktériumra, a Morganella morganii-ra fókuszáltak. A vizsgálat szerint ez a baktérium egy környezeti szennyező anyaggal kölcsönhatásba lépve olyan molekulát termel, amely gyulladásos választ vált ki a szervezetben . A krónikus, alacsony szintű gyulladás pedig régóta ismert tényező a depresszió patofiziológiájában.

Május 31-e a Dohányzásmentes Világnap, amely minden évben arra hívja fel a figyelmet, hogy a dohányzás továbbra is az egyik legjelentősebb, ugyanakkor leginkább megelőzhető egészségkárosító tényező világszerte.

Ezt a káros szenvedélyt a mindennapokban sokan csak egy rossz szokásként vagy stresszoldó rituáléként kezelik, azonban az orvostudomány pontosan tudja: a dohányfüst az egyik legalattomosabb egészségromboló tényező, amely észrevétlenül, sejtszinten károsítja a szervezetet.

Bár a hatásai az első években sokszor rejtve maradnak, hosszú távon drasztikusan megnöveli a szívinfarktus, a stroke, és ami a legkritikusabb: a rosszindulatú daganatok kialakulásának kockázatát. 

Az elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, miközben a táplálkozástudomány fókusza is folyamatosan változik. Az elmúlt években a kutatók figyelme nemcsak arra irányult, hogy mit eszünk, hanem arra is, hogy az adott élelmiszer mennyire feldolgozott.

Egyre több tudományos bizonyíték utal arra, hogy az ultra-feldolgozott élelmiszerek (ultra-processed foods, UPF) fogyasztása önálló szerepet játszhat az elhízás kialakulásában és fenntartásában.

A gyermekkori fekélyes vastagbélgyulladás (ulcerative colitis, UC) a felnőttkori formánál gyakran kiterjedtebb és agresszívabb lefolyású kórkép. Ez a betegségtípus súlyosan érintheti a gyermekek és serdülők fejlődését, ami az izomtömeg és a csontsűrűség károsodásához, valamint az életminőség jelentős romlásához vezethet. A kórkép hátterében igazolható a bél mikrobióta összetételének megváltozása, a diszbiózis, amely szoros korrelációt mutat a betegség súlyosságával.

A gyorséttermi menük, a csomagolt sós rágcsálnivalók és a cukros üdítők nem tesznek jót az egészségünknek. A jelenlegi, széles körben elfogadott orvosi konszenzus a szív- és érrendszeri megbetegedések hátterében elsősorban a túlzott só-, cukor- és zsírfogyasztást látja. De mi van akkor, ha a probléma sokkal mélyebben, egyenesen a genetikai kódunk szintjén gyökerezik?

Az időszakos böjt (intermittent fasting) az utóbbi évek egyik legtöbbet vizsgált táplálkozási stratégiája lett – nemcsak testsúlycsökkentés, hanem az agyműködés és mentális egészség szempontjából is. Egy friss kutatás szerint a böjt nem csupán „kalóriacsökkentés”, hanem mérhető változásokat idéz elő az agy működésében és a bélrendszerrel való kapcsolatában.

Egy új Nature-tanulmány szerint a bél-agy kommunikáció gyengülése hozzájárulhat a kognitív hanyatláshoz

A modern orvostudomány a szív- és érrendszeri egészség felmérésekor hajlamos a legkorszerűbb, gyakran igen költséges és időigényes diagnosztikai technológiákra támaszkodni. Bár ezek az eszközök vitathatatlanul fontosak, egyre több tudományos bizonyíték utal arra, hogy a fizikai teljesítőképesség és a funkcionális fittség a hosszú távú egészség és a megnövekedett élettartam egyik legmegbízhatóbb markere. Egy rendkívül figyelemre méltó kutatás most rávilágított arra, hogy a kardiovaszkuláris kockázatbecslés egyik legkiválóbb objektív eszköze nem feltétlenül egy bonyolult műszeres vizsgálat, hanem egy klasszikus, fundamentális mozdulatsor: a fekvőtámasz.

A kardiovaszkuláris betegségek (CVD) továbbra is a vezető halálokok közé tartoznak világszerte. A szív egészségének megőrzésében az aktív életmód elengedhetetlen, de a szakemberek régóta keresik a módját annak, hogyan mérhetnék ezt a legoptimálisabban a mindennapi gyakorlatban.

A magas húgysavszintet (hyperurikaemia) sokan még mindig elsősorban a köszvénnyel azonosítják, pedig a tudományos eredmények alapján a hyperurikaemia jóval összetettebb anyagcsere-állapotot tükröz. A 2026-ban az International Journal of Molecular Sciences folyóiratban megjelent összefoglaló tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy az emelkedett húgysavszint szoros kapcsolatban áll a 2-es típusú cukorbetegség, a vesefunkció-romlás és a szív-érrendszeri betegségek kockázatával.

A gyulladásos bélbetegségek (IBD) Világnapja alkalmából (május 19.) szeretnénk áttekinteni, hol tart ma a tudomány a Crohn-betegség és a Colitis ulcerosa kialakulása, illetve a legkorszerűbb, célzott gyulladáscsökkentő kezeléseket támogató diétás és életmód stratégiákkal kapcsolatban.

Praxisközösségünk (BiomTeam, MiND Brain Gut-Center) a CEU-JGH 2025. szeptemberi számában megjelent összefoglalója kiemeli, hogy a sikeres kezelés és a hosszú távú gyulladásmentességhez, jó életminőséghez hozzájárulhat a célzott gyógyszeres terápia beállítása mellett a bél-barrier (bélfal) védelme és a mikrobiom egyensúlyának helyreállítása.

A gyermekkori és ifjúkori Crohn-betegség (CD) aktív szakaszának megfékezésére, kezelésére (a remisszió elérésére) az elsővonalbeli ajánlás évtizedek óta a táplálásterápia, ezen belül is a kizárólagos enterális táplálás (EEN). Bár az EEN hatékonysága a bélnyálkahártya gyógyításában megkérdőjelezhetetlen , a rossz ízélmény és a lelki, illetve társadalmi (pszichoszociális) terhek miatt a betegek együttműködési hajlandósága (adherenciája) kifejezetten alacsony.

Az IBD (gyulladásos bélbetegségek: Crohn betegség és Colitis ulcerosa) és a bél-mikrobiom kapcsolata jelenleg is aktívan kutatott és erősen vitatott terület. A klinikai vizsgálatok eredményei gyakran ellentmondásosak, és mindmáig nem alakult ki egységes szakmai konszenzus arról, hogy a megfigyelt mikrobiom-eltérések elsődlegesen okai vagy következményei a gyulladásos folyamatoknak. A szakirodalmakban tapasztalható eltérések hátterében, a gyulladásos bélbetegségek szerteágazó klinikai megjelenése, a különböző gyógyszeres kezelések, az étrendi és életmódbeli különbségek, valamint az eltérő mintavételi és elemzési módszerek állhatnak.

Az utóbbi évek kutatásai egyre világosabban mutatják, hogy a bélben élő mikroorganizmusok nem csupán az emésztésben játszanak szerepet, hanem alapvetően befolyásolhatják szív- és érrendszerünk egészségét is. Egy friss 2026-os tanulmány rávilágít arra, hogy a bélbaktériumok által termelt epesavak milyen hatással lehetnek az érelmeszesedés kialakulására és előrehaladására – egy új, mechanisztikus kapcsolatot tárva fel, amely korábban kevésbé volt ismert.

Az emberi táplálkozásról szóló vitákban gyakran felmerül a kérdés: milyen étrendre „tervezett” minket az evolúció? Növényevő, húsevő vagy mindenevő faj vagyunk?

A Crohn-betegségben, főleg terápiára nem reagáló (refrakter) eseteknél, a  műtéti beavatkozás fontos, terápiás lépés, viszont sajnos nem minden esetben jelent végleges megoldást: a gyulladás később újra megjelenhet, visszatérhet.

Egy 2025-ben megjelent, multicentrikus vizsgálat szerint a műtét utáni, remisszióban végzett colonoscopia során vett biopsziákban kimutathatók voltak olyan mikrobiom-eltérések, amelyek a későbbi relapszus kockázatát jelezték. Ez azért különösen fontos, mert ezek a mikrobiom-eltérések már az endoszkópos recidíva megjelenése előtt kimutathatók voltak, így a jövőben a korai rizikóbecslés potenciális biomarkerei lehetnek.

A hasi panaszok és köztük a puffadás napjainkban egyre emelkedő egészségügyi problémát jelentenek. Egy a Gastroenterology szaklapban megjelent 2023-as globális epidemiológiai vizsgálat szerint a lakosság közel 18 %-a tapasztal legalább heti egyszer puffadást. Ez az arány még magasabb az irritábilis bél szindrómában szenvedők esetén, ahol közel a betegek 60%-a a legzavaróbb panaszok között említi a gyakori puffadást.

A tudomány számára már korábban is egyértelmű volt, hogy az étrendünk szorosan összefügg a különböző daganatos megbetegedések kialakulásának kockázatával. A növényi alapú (vegetáriánus, vegán) étrendeket általában egészségesnek tartjuk a magas rost-, vitamin- és antioxidáns-tartalmuk miatt. 

Ugyanakkor nem volt elég esetszám, illetve ritkább daganat típusoknál ellentmondások derültek ki. Ezért az étrend önálló kockázati szerepe további igazolásra vált. 

Az orvosi rendelőkben és kórházakban egyre aggasztóbb jelenségre figyeltek fel a szakemberek: a 30-as és 40-es éveikben járó, vastagbélrákkal diagnosztizált fiatalok száma folyamatosan nő. Amikor az orvosok elkezdik vizsgálni a betegek kórtörténetét, egy közös pont gyakran felbukkan: a múltban többször is átestek erős, széles spektrumú antibiotikum-kúrákon. Bár egy 2025-ben a Clinical Gastroenterology and Hepatology-ban megjelent statisztikai elemzés megpróbálta cáfolni ezt az összefüggést, a biológia és a mindennapi klinikai tapasztalat mást mutat. Ez a jogos, gyakorlatra épülő szkepticizmus indított el minket azon az úton, hogy ne elégedjünk meg egyetlen populációszintű, visszatekintő (retrospektív) elemzés negatív eredményével, hanem feltérképezzük, hol 'csúszhatott el' a kutatás. De mi is történik valójában a színfalak mögött?

A nem-szteroid gyulladáscsökkentők (röviden: NSAID-ok - pl. ibuprofen, naproxen, diclofenac) sokak mindennapjaihoz hozzátartoznak. Fejfájásra, menstruációs fájdalomra, ízületi panaszokra gyors megoldást kínálnak, de kevesen tudják, hogy rendszeres használatuk a bélrendszer működésére is hat.

Az állóképességi sporttáplálkozásban évtizedekig uralkodó gondolat volt, hogy a teljesítményt elsősorban az izom glikogénraktárainak nagysága határozza meg. Innen jött a klasszikus logika: szénhidrát-feltöltés a felkészülésben, és bőkezű szénhidrátpótlás edzés vagy verseny közben. Csakhogy a legújabb, nagy evidenciát összefoglaló áttekintések egyre következetesebben jelzik: a kifáradás kritikus pontján nem mindig az izom „ürül ki” először. Sok helyzetben a döntő tényező inkább az, hogy a szervezet mennyire tudja biztonságosan fenntartani a vércukorszintet – és ezzel együtt az agy számára elérhető energiát – terhelés alatt. (1)

Az étel körül forog a világunk – és sokszor a gondolataink is. De mi van akkor, ha az étel túl sok figyelmet kap? Egy friss, 2025-ös Nature-cikk egy új fogalmat vezetett be: ez a food noise.

A stroke nem csak egészségügyi tragédia, hanem komoly gazdasági teher is.

Egy friss, magyar adatokat elemző tanulmány azt vizsgálta, hogy a stroke-esetek mekkora része tulajdonítható a túlsúlynak és az elhízásnak, és ez évente mennyi költséget jelent Magyarországon.

A kérdés nem pusztán elméleti: ha tudjuk, mekkora a testsúlyhoz köthető teher, akkor láthatóvá válik, mekkora prevenciós potenciál rejlik a testsúly optimalizálásában.

A tüdőrák továbbra is az egyik legsúlyosabb népegészségügyi kihívás Magyarországon. Bár a betegség elsősorban a dohányzással hozható összefüggésbe, az utóbbi években egyre több kutatás vizsgálja az életmód, különösen a táplálkozás szerepét is a kialakulásában.

Sokáig egyszerű volt a képlet: létezik a „rossz” LDL koleszterin, ami eltömíti az ereket, és a „jó” HDL koleszterin, ami kitisztítja azokat. A terápiás irányelvek is ezt követték: csökkentsd a zsíros ételeket a rossz (LDL) szint mérsékléséhez, és mozogj többet a jó (HDL) szint növeléséhez. Bár ez az alapelv továbbra is érvényes, az elmúlt húsz év kutatásai – ahogy arra a The Economist friss elemzése is rámutat – rávilágítottak, hogy a hagyományos lipidpanel gyakran nem képes azonosítani a valódi kardiovaszkuláris kockázatot.

A biológiai pszichiátria egyik alapvetése, hogy a szerotonin döntő szerepet játszik az agy hangulatszabályozásában. Egy 2025-ben megjelent átfogó áttekintés az American Journal of Physiology – Cell Physiology hasábjain azonban új megvilágításba helyezi ezt a modellt.

Az IBD (Crohn-betegség, Colitis ulcerosa) a bél krónikus gyulladásos betegsége. Késői diagnózisa gyakran a betegség súlyosbodásához vezet, a korai felismerés pedig javíthatja a betegség kimenetelét. A Nature Medicine 2024. decemberi számában megjelent tanulmányban egy nem invazív, mikrobiom-alapú diagnosztikai teszt fejlesztését ismertették IBD (korai) felismerésére.

Az elmúlt hetekben a Lancet háromrészes szakmai sorozata riasztó fényt vetett arra, milyen hatással van az egészségünkre az ultrafeldolgozott élelmiszerek (UPF = ultra-processed food) terjedése.

A vastagbélrák hátterében az elmúlt 30 évben megismert polip-daganat (adenoma=>carcinoma) útvonal mellett a legújabb kutatások egy “alternatív” daganatképződési folyamatot is leírtak. A vastagbél “felső” szakaszában kialakult gyakoribb “fogazott” elváltozások mind a jellemző morfológia, lefolyás és a háttérben zajló molekuláris eltérések (mutációk) tekintetében különböznek a klasszikus polipokból kiinduló daganatképződéstől. 

Funkcionális emésztőrendszeri betegségek (FGIDs):

Az emésztőszervi panaszokkal orvosnál jelentkező betegek kb. 40 százaléka esetén a rutin képalkotó és labor vizsgálatokkal organikus (pl. gyulladás, fekély, daganat) elváltozás nem mutatható ki. Tudományos konszenzus szerint ezek hátterében a bél-agy tengely valamilyen “működési” zavara áll, ezért nevezték el ezt a betegségcsoportot funkcionális emésztőrendszeri betegségeknek.

Ennek a betegségcsoportnak a ma is érvényben lévő klasszifikációját, diagnosztikai és kezelési irányelveit a 2016-ban megjelent Rome IV. klasszifikáció foglalja össze, amely a tünetek hátterében egy fájdalomérzet közvetítési zavart (viscerális hiperszenzitivitás) is feltételez.

A vastagbélrák világszerte az egyik leggyakoribb rosszindulatú daganat. A harmadik stádiumú vagy nagy kockázatú második stádiumú betegek számára a szokásos kezelés a műtéti eltávolítást követő kiegészítő kemoterápia. Bár az elmúlt években javult a betegségmentes túlélés, még mindig jelentős a kiújulás és a halálozás kockázata.

Az életmód szerepe a daganatos betegek túlélésében már hosszú ideje felmerült, azonban mindeddig hiányoztak azok a randomizált, kontrollált vizsgálatok adatai, amelyek megbízhatóan igazolták volna, hogy az életmód egyes elemei – a táplálkozás, a pszichés támogatás vagy a jelen cikkünkben előtérbe helyezett fizikai aktivitás – célzott, protokollal szabályozott formában való alkalmazása ténylegesen javítja-e a betegség kimenetelét.

Az elmúlt években egyre több tudományos bizonyíték támasztja alá, hogy a depresszió nem csupán „agyban zajló” kórfolyamat, hanem összetett, több szervrendszert érintő állapot, amelyben a bél–agy tengely kiemelt szerepet játszik. A modern kutatások egyik legizgalmasabb területe a bélmikrobiom és a mentális egészség kapcsolatának feltérképezése – és különösen az, hogy egyéni mikrobiomprofil alapján személyre szabhatóvá válhat-e a depresszió kezelése.

Az utóbbi években egyre többet hallani az időszakos böjtről (Time-Restricted Eating, TRE), mint népszerű módszerről a fogyás és az anyagcsere javítása terén. De vajon valóban hatékonyabb ez az étrendi forma, mint a hagyományos, kalóriamegvonáson alapuló diéta – különösen nem alkoholos zsírmájbetegség (NAFLD) esetén? Ezt vizsgálta egy 2023-ban megjelent tanulmány a rangos JAMA Network Open folyóiratban.

Az elmúlt évtizedben világossá vált, hogy a bél-mikrobiom nem csupán az emésztésben, hanem az egész szervezet energia-anyagcseréjében is meghatározó tényező. Egy, a Nature Medicine-ben megjelent Harvard Medical School–Joslin Diabetes Center kutatás most azt is bizonyította, hogy a mikrobiom aktívan hozzájárulhat a fizikai teljesítmény fokozásához. Elit sportolók meta-omikai elemzése egy laktát-anyagcserén keresztül működő, teljesítményt potenciálisan növelő mikrobióta azonosítását tárta fel.

Casanova és munkatársai (2023) átfogó tanulmánya a Frontiers in Physiology folyóiratban emlékeztet minket arra, hogy a mitokondriumok messze nem csupán „a sejt erőművei”. Ezek az apró sejtszervecskék nemcsak energiát termelnek, hanem kulcsszerepet játszanak az anyagcsere, az immunrendszer, a hormonális szabályozás és a sejtek közötti kommunikáció fenntartásában is.

Az alvás hiányát ma már nem csupán kellemetlen tünetként kezeljük – egyre több kutatás támasztja alá, hogy már rövid távú alvásmegvonás is mélyreható változásokat idéz elő a szervezet szabályozó rendszereiben, köztük az immunrendszerben. De vajon mit jelent ez pontosan? Egy új, 2025 februárjában megjelent tanulmány részletesen bemutatja, hogyan reagál a veleszületett immunrendszer egyetlen éjszaka alváskimaradásra.

Az emberi szervezetben élő mikroorganizmusok, különösen a bélbaktériumok, alapvető szerepet játszanak az egészség fenntartásában. Ugyanakkor egyes baktériumok képesek olyan struktúrákat, úgynevezett biofilmeket, létrehozni, amelyek nem csupán a túlélésüket segítik, hanem bizonyos körülmények között patológiás folyamatokat is kiválthatnak. Egy új kutatási irány a biofilmekben megjelenő amyloid-típusú fehérjék és a gyulladásos, neurodegeneratív és autoimmun betegségek közötti kapcsolatot vizsgálja.

Egyre több kutatás bizonyítja, hogy a bélrendszer és az agy között szoros „párbeszéd” zajlik - ezt nevezik bél-agy tengelynek. Nemcsak az emésztésünkre, hanem a közérzetünkre, hangulatunkra, sőt, a fejfájásainkra is hatással lehet. “A mikrobiom-asszociált gyulladás és a migrén: a bél-agy tengely újabb állomása?” című tanulmány (Schwab és mtsai, 2022) ezt a kapcsolatot vizsgálja, és több, érdekes összefüggésre mutat rá.

Az elhízás és a 2-es típusú diabétesz globális népegészségügyi problémát jelent, és a rendelkezésre álló hagyományos terápiák (kalória megszorítás, testmozgás, orális antidiabetikumok) gyakran nem biztosítanak tartós metabolikus kontrollt. Az utóbbi évtizedekben vált világossá, hogy a leghatékonyabb beavatkozások,  például a bariátriai sebészet és a GLP-1 receptor agonista gyógyszerek, nem kizárólag a testsúlycsökkentésben keresztül hatnak, hanem alapvetően befolyásolják a bél–agy tengely működését. Ez a komplex kommunikációs hálózat kulcsszereplő az energia- és glükóz háztartás szabályozásában.

2025-ben az Amerikai Heart Association és az Amerikai College of Cardiology frissítette a magas vérnyomás kezelésére vonatkozó ajánlásait (1) . Ez az első átfogó frissítés 2017 óta, és több fontos változtatást tartalmaz.

A metabolikus vagy táplálkozás alapú pszichiátria egy viszonylag új irányzat, amely mégis évtizedek óta kutatott témára épül. Lényege, hogy a lelki egészség javítása érdekében a szakemberek a szervezet anyagcsere-folyamatait is vizsgálják és kezelik.

Sokáig azt hittük, hogy a megfelelő mennyiségű alvás – jellemzően 7-8 óra – a kulcsa az egészséges, hosszú életnek. Egy friss, nagy volumenű kohorszvizsgálat azonban új megvilágításba helyezte az alvás és a halálozási kockázat kapcsolatát: nem feltétlenül az alvás hossza, hanem annak rendszeressége a döntő tényező.

A cöliákia egy közismert autoimmun betegség, amelyet a genetikailag fogékony egyéneknél az étrendi gluténre adott immunológiai válasz jellemez. Bár becslések szerint a cöliákia világszerte közel 60 millió embert érint, a legtöbb beteg diagnosztizálatlan marad, tévesen diagnosztizálják, vagy jelentős diagnosztikai késedelmet tapasztalnak.

A Veganuary 2014 óta milliókat inspirált és támogatott abban, hogy kipróbálják a vegán életmódot, amely bizonyítottan támogatja az egészségmegőrzést, és a környezetnek is jót tesz.

Hogyan élvezhetjük a finom falatokat úgy, hogy közben gondoskodunk emésztésünk és mikrobiomunk egyensúlyáról? 

Az év végéhez közeledve egyre gyakrabban gondolunk a karácsonyi ünnepekre, a családi összejövetelekre és az ínycsiklandó fogásokra, amelyek ilyenkor asztalra kerülnek. A sütemények, a gazdag főételek és a finom italok mind hozzájárulnak az ünnepi hangulathoz, ám mindez nem ér annyit, hogy felborítsuk az emésztőrendszerünk harmóniáját. 

Miben segíthet bennünket a dietetikus? Révész Anett, a BiomTeam praxisvezető dietetikusa a Jazzy Rádió Randevú című műsorában Bálint Edinával beszélgetett többek között arról, hogy az éhségérzet jelentkezésekor feltétlenül szükséges az étkezés? Mi a mikrobiom jelentősége? Melyek a rostfogyasztás előnyei? Milyen életminőséget érhetünk el az egészséges táplálkozás által?  Hogyan befolyásolja az alvás minősége, még azt is, hogy mennyire leszünk másnap éhesek? 

Összesen 17 daganat típusnál figyelték meg azt, hogy ezeknek a megbetegedéseknek az előfordulása kiugróan megnőtt az ezredfordulósok és az X generáció körében a baby boomerekhez, azaz az 1946 és 1964 között születettekhez képest. A kutatók úgy vélik, hogy a jelenség mögött az állhat, hogy egyre gyakoribb az elhízás a fiatalabb generációk körében és az ultra-feldolgozott élelmiszerek fogyasztása is.

A pszichés hatások, mint a stressz és a társadalmi kapcsolatok, vagy az, hogy vannak-e céljaink az életben, nagy hatással vannak az agy egészségére, és az öregedés folyamatára.

Egy 2024-ben kiadott randomizált klinikai vizsgálat szerint az 5:2 időszakos böjtöt alkalmazó étkezéshelyettesítő diéta hatékonynak bizonyult 2-es típusú cukorbeteg felnőttek számára.

A sportolók teljesítményorientált táplálkozása számos következménnyel jár, de arról keveset tudunk, hogy olyan maradandó sérüléseket okozhat a bélflórát alkotó baktériumok biodiverzitásában, amely egyrészt rövidtávon növelheti a sportsérülések kockázatát, hosszú távon pedig megnövekedett kardiovaszkuláris és daganatos kockázatot eredményezhet.

Az vagy, amit megeszel – tartja a mondás, és egyre több kutatás bizonyítja, hogy a bélrendszerünkben lezajló folyamatok nem csak az emésztésünkre korlátozódnak. A bél-agy tengely, ami az emésztőrendszer és a központi idegrendszer kapcsolatát jelenti, egyre ismertebb fogalom. Az idegrendszer hat a belekre, az emésztőenzimek termelésére, szenzoros működésére, ezzel párhuzamosan a bélrendszer hatással van olyan központi idegrendszeri funkciókra, mint a gondolkodás vagy a fájdalomérzékelés. Révész Anett vezető dietetikus gondolatai.

Minél kevesebbet alszunk, annál nagyobb a testzsír százalékunk, különösen a has körüli zsír – ezt állapította meg egy tanulmány