Május 31-e a Dohányzásmentes Világnap, amely minden évben arra hívja fel a figyelmet, hogy a dohányzás továbbra is az egyik legjelentősebb, ugyanakkor leginkább megelőzhető egészségkárosító tényező világszerte.

Ezt a káros szenvedélyt a mindennapokban sokan csak egy rossz szokásként vagy stresszoldó rituáléként kezelik, azonban az orvostudomány pontosan tudja: a dohányfüst az egyik legalattomosabb egészségromboló tényező, amely észrevétlenül, sejtszinten károsítja a szervezetet.

Bár a hatásai az első években sokszor rejtve maradnak, hosszú távon drasztikusan megnöveli a szívinfarktus, a stroke, és ami a legkritikusabb: a rosszindulatú daganatok kialakulásának kockázatát. 

Az elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, miközben a táplálkozástudomány fókusza is folyamatosan változik. Az elmúlt években a kutatók figyelme nemcsak arra irányult, hogy mit eszünk, hanem arra is, hogy az adott élelmiszer mennyire feldolgozott.

Egyre több tudományos bizonyíték utal arra, hogy az ultra-feldolgozott élelmiszerek (ultra-processed foods, UPF) fogyasztása önálló szerepet játszhat az elhízás kialakulásában és fenntartásában.

A gyermekkori fekélyes vastagbélgyulladás (ulcerative colitis, UC) a felnőttkori formánál gyakran kiterjedtebb és agresszívabb lefolyású kórkép. Ez a betegségtípus súlyosan érintheti a gyermekek és serdülők fejlődését, ami az izomtömeg és a csontsűrűség károsodásához, valamint az életminőség jelentős romlásához vezethet. A kórkép hátterében igazolható a bél mikrobióta összetételének megváltozása, a diszbiózis, amely szoros korrelációt mutat a betegség súlyosságával.

A gyorséttermi menük, a csomagolt sós rágcsálnivalók és a cukros üdítők nem tesznek jót az egészségünknek. A jelenlegi, széles körben elfogadott orvosi konszenzus a szív- és érrendszeri megbetegedések hátterében elsősorban a túlzott só-, cukor- és zsírfogyasztást látja. De mi van akkor, ha a probléma sokkal mélyebben, egyenesen a genetikai kódunk szintjén gyökerezik?

Az időszakos böjt (intermittent fasting) az utóbbi évek egyik legtöbbet vizsgált táplálkozási stratégiája lett – nemcsak testsúlycsökkentés, hanem az agyműködés és mentális egészség szempontjából is. Egy friss kutatás szerint a böjt nem csupán „kalóriacsökkentés”, hanem mérhető változásokat idéz elő az agy működésében és a bélrendszerrel való kapcsolatában.

Egy új Nature-tanulmány szerint a bél-agy kommunikáció gyengülése hozzájárulhat a kognitív hanyatláshoz

A modern orvostudomány a szív- és érrendszeri egészség felmérésekor hajlamos a legkorszerűbb, gyakran igen költséges és időigényes diagnosztikai technológiákra támaszkodni. Bár ezek az eszközök vitathatatlanul fontosak, egyre több tudományos bizonyíték utal arra, hogy a fizikai teljesítőképesség és a funkcionális fittség a hosszú távú egészség és a megnövekedett élettartam egyik legmegbízhatóbb markere. Egy rendkívül figyelemre méltó kutatás most rávilágított arra, hogy a kardiovaszkuláris kockázatbecslés egyik legkiválóbb objektív eszköze nem feltétlenül egy bonyolult műszeres vizsgálat, hanem egy klasszikus, fundamentális mozdulatsor: a fekvőtámasz.

A kardiovaszkuláris betegségek (CVD) továbbra is a vezető halálokok közé tartoznak világszerte. A szív egészségének megőrzésében az aktív életmód elengedhetetlen, de a szakemberek régóta keresik a módját annak, hogyan mérhetnék ezt a legoptimálisabban a mindennapi gyakorlatban.

A magas húgysavszintet (hyperurikaemia) sokan még mindig elsősorban a köszvénnyel azonosítják, pedig a tudományos eredmények alapján a hyperurikaemia jóval összetettebb anyagcsere-állapotot tükröz. A 2026-ban az International Journal of Molecular Sciences folyóiratban megjelent összefoglaló tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy az emelkedett húgysavszint szoros kapcsolatban áll a 2-es típusú cukorbetegség, a vesefunkció-romlás és a szív-érrendszeri betegségek kockázatával.

A gyulladásos bélbetegségek (IBD) Világnapja alkalmából (május 19.) szeretnénk áttekinteni, hol tart ma a tudomány a Crohn-betegség és a Colitis ulcerosa kialakulása, illetve a legkorszerűbb, célzott gyulladáscsökkentő kezeléseket támogató diétás és életmód stratégiákkal kapcsolatban.

Praxisközösségünk (BiomTeam, MiND Brain Gut-Center) a CEU-JGH 2025. szeptemberi számában megjelent összefoglalója kiemeli, hogy a sikeres kezelés és a hosszú távú gyulladásmentességhez, jó életminőséghez hozzájárulhat a célzott gyógyszeres terápia beállítása mellett a bél-barrier (bélfal) védelme és a mikrobiom egyensúlyának helyreállítása.

A gyermekkori és ifjúkori Crohn-betegség (CD) aktív szakaszának megfékezésére, kezelésére (a remisszió elérésére) az elsővonalbeli ajánlás évtizedek óta a táplálásterápia, ezen belül is a kizárólagos enterális táplálás (EEN). Bár az EEN hatékonysága a bélnyálkahártya gyógyításában megkérdőjelezhetetlen , a rossz ízélmény és a lelki, illetve társadalmi (pszichoszociális) terhek miatt a betegek együttműködési hajlandósága (adherenciája) kifejezetten alacsony.

Az IBD (gyulladásos bélbetegségek: Crohn betegség és Colitis ulcerosa) és a bél-mikrobiom kapcsolata jelenleg is aktívan kutatott és erősen vitatott terület. A klinikai vizsgálatok eredményei gyakran ellentmondásosak, és mindmáig nem alakult ki egységes szakmai konszenzus arról, hogy a megfigyelt mikrobiom-eltérések elsődlegesen okai vagy következményei a gyulladásos folyamatoknak. A szakirodalmakban tapasztalható eltérések hátterében, a gyulladásos bélbetegségek szerteágazó klinikai megjelenése, a különböző gyógyszeres kezelések, az étrendi és életmódbeli különbségek, valamint az eltérő mintavételi és elemzési módszerek állhatnak.

Az utóbbi évek kutatásai egyre világosabban mutatják, hogy a bélben élő mikroorganizmusok nem csupán az emésztésben játszanak szerepet, hanem alapvetően befolyásolhatják szív- és érrendszerünk egészségét is. Egy friss 2026-os tanulmány rávilágít arra, hogy a bélbaktériumok által termelt epesavak milyen hatással lehetnek az érelmeszesedés kialakulására és előrehaladására – egy új, mechanisztikus kapcsolatot tárva fel, amely korábban kevésbé volt ismert.

Az emberi táplálkozásról szóló vitákban gyakran felmerül a kérdés: milyen étrendre „tervezett” minket az evolúció? Növényevő, húsevő vagy mindenevő faj vagyunk?

A Crohn-betegségben, főleg terápiára nem reagáló (refrakter) eseteknél, a  műtéti beavatkozás fontos, terápiás lépés, viszont sajnos nem minden esetben jelent végleges megoldást: a gyulladás később újra megjelenhet, visszatérhet.

Egy 2025-ben megjelent, multicentrikus vizsgálat szerint a műtét utáni, remisszióban végzett colonoscopia során vett biopsziákban kimutathatók voltak olyan mikrobiom-eltérések, amelyek a későbbi relapszus kockázatát jelezték. Ez azért különösen fontos, mert ezek a mikrobiom-eltérések már az endoszkópos recidíva megjelenése előtt kimutathatók voltak, így a jövőben a korai rizikóbecslés potenciális biomarkerei lehetnek.

A hasi panaszok és köztük a puffadás napjainkban egyre emelkedő egészségügyi problémát jelentenek. Egy a Gastroenterology szaklapban megjelent 2023-as globális epidemiológiai vizsgálat szerint a lakosság közel 18 %-a tapasztal legalább heti egyszer puffadást. Ez az arány még magasabb az irritábilis bél szindrómában szenvedők esetén, ahol közel a betegek 60%-a a legzavaróbb panaszok között említi a gyakori puffadást.

A tudomány számára már korábban is egyértelmű volt, hogy az étrendünk szorosan összefügg a különböző daganatos megbetegedések kialakulásának kockázatával. A növényi alapú (vegetáriánus, vegán) étrendeket általában egészségesnek tartjuk a magas rost-, vitamin- és antioxidáns-tartalmuk miatt. 

Ugyanakkor nem volt elég esetszám, illetve ritkább daganat típusoknál ellentmondások derültek ki. Ezért az étrend önálló kockázati szerepe további igazolásra vált. 

Az orvosi rendelőkben és kórházakban egyre aggasztóbb jelenségre figyeltek fel a szakemberek: a 30-as és 40-es éveikben járó, vastagbélrákkal diagnosztizált fiatalok száma folyamatosan nő. Amikor az orvosok elkezdik vizsgálni a betegek kórtörténetét, egy közös pont gyakran felbukkan: a múltban többször is átestek erős, széles spektrumú antibiotikum-kúrákon. Bár egy 2025-ben a Clinical Gastroenterology and Hepatology-ban megjelent statisztikai elemzés megpróbálta cáfolni ezt az összefüggést, a biológia és a mindennapi klinikai tapasztalat mást mutat. Ez a jogos, gyakorlatra épülő szkepticizmus indított el minket azon az úton, hogy ne elégedjünk meg egyetlen populációszintű, visszatekintő (retrospektív) elemzés negatív eredményével, hanem feltérképezzük, hol 'csúszhatott el' a kutatás. De mi is történik valójában a színfalak mögött?

A nem-szteroid gyulladáscsökkentők (röviden: NSAID-ok - pl. ibuprofen, naproxen, diclofenac) sokak mindennapjaihoz hozzátartoznak. Fejfájásra, menstruációs fájdalomra, ízületi panaszokra gyors megoldást kínálnak, de kevesen tudják, hogy rendszeres használatuk a bélrendszer működésére is hat.

Az állóképességi sporttáplálkozásban évtizedekig uralkodó gondolat volt, hogy a teljesítményt elsősorban az izom glikogénraktárainak nagysága határozza meg. Innen jött a klasszikus logika: szénhidrát-feltöltés a felkészülésben, és bőkezű szénhidrátpótlás edzés vagy verseny közben. Csakhogy a legújabb, nagy evidenciát összefoglaló áttekintések egyre következetesebben jelzik: a kifáradás kritikus pontján nem mindig az izom „ürül ki” először. Sok helyzetben a döntő tényező inkább az, hogy a szervezet mennyire tudja biztonságosan fenntartani a vércukorszintet – és ezzel együtt az agy számára elérhető energiát – terhelés alatt. (1)

Az étel körül forog a világunk – és sokszor a gondolataink is. De mi van akkor, ha az étel túl sok figyelmet kap? Egy friss, 2025-ös Nature-cikk egy új fogalmat vezetett be: ez a food noise.

A stroke nem csak egészségügyi tragédia, hanem komoly gazdasági teher is.

Egy friss, magyar adatokat elemző tanulmány azt vizsgálta, hogy a stroke-esetek mekkora része tulajdonítható a túlsúlynak és az elhízásnak, és ez évente mennyi költséget jelent Magyarországon.

A kérdés nem pusztán elméleti: ha tudjuk, mekkora a testsúlyhoz köthető teher, akkor láthatóvá válik, mekkora prevenciós potenciál rejlik a testsúly optimalizálásában.

A tüdőrák továbbra is az egyik legsúlyosabb népegészségügyi kihívás Magyarországon. Bár a betegség elsősorban a dohányzással hozható összefüggésbe, az utóbbi években egyre több kutatás vizsgálja az életmód, különösen a táplálkozás szerepét is a kialakulásában.

Sokáig egyszerű volt a képlet: létezik a „rossz” LDL koleszterin, ami eltömíti az ereket, és a „jó” HDL koleszterin, ami kitisztítja azokat. A terápiás irányelvek is ezt követték: csökkentsd a zsíros ételeket a rossz (LDL) szint mérsékléséhez, és mozogj többet a jó (HDL) szint növeléséhez. Bár ez az alapelv továbbra is érvényes, az elmúlt húsz év kutatásai – ahogy arra a The Economist friss elemzése is rámutat – rávilágítottak, hogy a hagyományos lipidpanel gyakran nem képes azonosítani a valódi kardiovaszkuláris kockázatot.

A biológiai pszichiátria egyik alapvetése, hogy a szerotonin döntő szerepet játszik az agy hangulatszabályozásában. Egy 2025-ben megjelent átfogó áttekintés az American Journal of Physiology – Cell Physiology hasábjain azonban új megvilágításba helyezi ezt a modellt.

Az IBD (Crohn-betegség, Colitis ulcerosa) a bél krónikus gyulladásos betegsége. Késői diagnózisa gyakran a betegség súlyosbodásához vezet, a korai felismerés pedig javíthatja a betegség kimenetelét. A Nature Medicine 2024. decemberi számában megjelent tanulmányban egy nem invazív, mikrobiom-alapú diagnosztikai teszt fejlesztését ismertették IBD (korai) felismerésére.

Az elmúlt hetekben a Lancet háromrészes szakmai sorozata riasztó fényt vetett arra, milyen hatással van az egészségünkre az ultrafeldolgozott élelmiszerek (UPF = ultra-processed food) terjedése.

A vastagbélrák hátterében az elmúlt 30 évben megismert polip-daganat (adenoma=>carcinoma) útvonal mellett a legújabb kutatások egy “alternatív” daganatképződési folyamatot is leírtak. A vastagbél “felső” szakaszában kialakult gyakoribb “fogazott” elváltozások mind a jellemző morfológia, lefolyás és a háttérben zajló molekuláris eltérések (mutációk) tekintetében különböznek a klasszikus polipokból kiinduló daganatképződéstől. 

Funkcionális emésztőrendszeri betegségek (FGIDs):

Az emésztőszervi panaszokkal orvosnál jelentkező betegek kb. 40 százaléka esetén a rutin képalkotó és labor vizsgálatokkal organikus (pl. gyulladás, fekély, daganat) elváltozás nem mutatható ki. Tudományos konszenzus szerint ezek hátterében a bél-agy tengely valamilyen “működési” zavara áll, ezért nevezték el ezt a betegségcsoportot funkcionális emésztőrendszeri betegségeknek.

Ennek a betegségcsoportnak a ma is érvényben lévő klasszifikációját, diagnosztikai és kezelési irányelveit a 2016-ban megjelent Rome IV. klasszifikáció foglalja össze, amely a tünetek hátterében egy fájdalomérzet közvetítési zavart (viscerális hiperszenzitivitás) is feltételez.

A vastagbélrák világszerte az egyik leggyakoribb rosszindulatú daganat. A harmadik stádiumú vagy nagy kockázatú második stádiumú betegek számára a szokásos kezelés a műtéti eltávolítást követő kiegészítő kemoterápia. Bár az elmúlt években javult a betegségmentes túlélés, még mindig jelentős a kiújulás és a halálozás kockázata.

Az életmód szerepe a daganatos betegek túlélésében már hosszú ideje felmerült, azonban mindeddig hiányoztak azok a randomizált, kontrollált vizsgálatok adatai, amelyek megbízhatóan igazolták volna, hogy az életmód egyes elemei – a táplálkozás, a pszichés támogatás vagy a jelen cikkünkben előtérbe helyezett fizikai aktivitás – célzott, protokollal szabályozott formában való alkalmazása ténylegesen javítja-e a betegség kimenetelét.

Az elmúlt években egyre több tudományos bizonyíték támasztja alá, hogy a depresszió nem csupán „agyban zajló” kórfolyamat, hanem összetett, több szervrendszert érintő állapot, amelyben a bél–agy tengely kiemelt szerepet játszik. A modern kutatások egyik legizgalmasabb területe a bélmikrobiom és a mentális egészség kapcsolatának feltérképezése – és különösen az, hogy egyéni mikrobiomprofil alapján személyre szabhatóvá válhat-e a depresszió kezelése.

Az utóbbi években egyre többet hallani az időszakos böjtről (Time-Restricted Eating, TRE), mint népszerű módszerről a fogyás és az anyagcsere javítása terén. De vajon valóban hatékonyabb ez az étrendi forma, mint a hagyományos, kalóriamegvonáson alapuló diéta – különösen nem alkoholos zsírmájbetegség (NAFLD) esetén? Ezt vizsgálta egy 2023-ban megjelent tanulmány a rangos JAMA Network Open folyóiratban.

Az elmúlt évtizedben világossá vált, hogy a bél-mikrobiom nem csupán az emésztésben, hanem az egész szervezet energia-anyagcseréjében is meghatározó tényező. Egy, a Nature Medicine-ben megjelent Harvard Medical School–Joslin Diabetes Center kutatás most azt is bizonyította, hogy a mikrobiom aktívan hozzájárulhat a fizikai teljesítmény fokozásához. Elit sportolók meta-omikai elemzése egy laktát-anyagcserén keresztül működő, teljesítményt potenciálisan növelő mikrobióta azonosítását tárta fel.

Casanova és munkatársai (2023) átfogó tanulmánya a Frontiers in Physiology folyóiratban emlékeztet minket arra, hogy a mitokondriumok messze nem csupán „a sejt erőművei”. Ezek az apró sejtszervecskék nemcsak energiát termelnek, hanem kulcsszerepet játszanak az anyagcsere, az immunrendszer, a hormonális szabályozás és a sejtek közötti kommunikáció fenntartásában is.

Az alvás hiányát ma már nem csupán kellemetlen tünetként kezeljük – egyre több kutatás támasztja alá, hogy már rövid távú alvásmegvonás is mélyreható változásokat idéz elő a szervezet szabályozó rendszereiben, köztük az immunrendszerben. De vajon mit jelent ez pontosan? Egy új, 2025 februárjában megjelent tanulmány részletesen bemutatja, hogyan reagál a veleszületett immunrendszer egyetlen éjszaka alváskimaradásra.

Az emberi szervezetben élő mikroorganizmusok, különösen a bélbaktériumok, alapvető szerepet játszanak az egészség fenntartásában. Ugyanakkor egyes baktériumok képesek olyan struktúrákat, úgynevezett biofilmeket, létrehozni, amelyek nem csupán a túlélésüket segítik, hanem bizonyos körülmények között patológiás folyamatokat is kiválthatnak. Egy új kutatási irány a biofilmekben megjelenő amyloid-típusú fehérjék és a gyulladásos, neurodegeneratív és autoimmun betegségek közötti kapcsolatot vizsgálja.

Egyre több kutatás bizonyítja, hogy a bélrendszer és az agy között szoros „párbeszéd” zajlik - ezt nevezik bél-agy tengelynek. Nemcsak az emésztésünkre, hanem a közérzetünkre, hangulatunkra, sőt, a fejfájásainkra is hatással lehet. “A mikrobiom-asszociált gyulladás és a migrén: a bél-agy tengely újabb állomása?” című tanulmány (Schwab és mtsai, 2022) ezt a kapcsolatot vizsgálja, és több, érdekes összefüggésre mutat rá.

Az elhízás és a 2-es típusú diabétesz globális népegészségügyi problémát jelent, és a rendelkezésre álló hagyományos terápiák (kalória megszorítás, testmozgás, orális antidiabetikumok) gyakran nem biztosítanak tartós metabolikus kontrollt. Az utóbbi évtizedekben vált világossá, hogy a leghatékonyabb beavatkozások,  például a bariátriai sebészet és a GLP-1 receptor agonista gyógyszerek, nem kizárólag a testsúlycsökkentésben keresztül hatnak, hanem alapvetően befolyásolják a bél–agy tengely működését. Ez a komplex kommunikációs hálózat kulcsszereplő az energia- és glükóz háztartás szabályozásában.

2025-ben az Amerikai Heart Association és az Amerikai College of Cardiology frissítette a magas vérnyomás kezelésére vonatkozó ajánlásait (1) . Ez az első átfogó frissítés 2017 óta, és több fontos változtatást tartalmaz.

A metabolikus vagy táplálkozás alapú pszichiátria egy viszonylag új irányzat, amely mégis évtizedek óta kutatott témára épül. Lényege, hogy a lelki egészség javítása érdekében a szakemberek a szervezet anyagcsere-folyamatait is vizsgálják és kezelik.

Sokáig azt hittük, hogy a megfelelő mennyiségű alvás – jellemzően 7-8 óra – a kulcsa az egészséges, hosszú életnek. Egy friss, nagy volumenű kohorszvizsgálat azonban új megvilágításba helyezte az alvás és a halálozási kockázat kapcsolatát: nem feltétlenül az alvás hossza, hanem annak rendszeressége a döntő tényező.

A cöliákia egy közismert autoimmun betegség, amelyet a genetikailag fogékony egyéneknél az étrendi gluténre adott immunológiai válasz jellemez. Bár becslések szerint a cöliákia világszerte közel 60 millió embert érint, a legtöbb beteg diagnosztizálatlan marad, tévesen diagnosztizálják, vagy jelentős diagnosztikai késedelmet tapasztalnak.

A Veganuary 2014 óta milliókat inspirált és támogatott abban, hogy kipróbálják a vegán életmódot, amely bizonyítottan támogatja az egészségmegőrzést, és a környezetnek is jót tesz.

Hogyan élvezhetjük a finom falatokat úgy, hogy közben gondoskodunk emésztésünk és mikrobiomunk egyensúlyáról? 

Az év végéhez közeledve egyre gyakrabban gondolunk a karácsonyi ünnepekre, a családi összejövetelekre és az ínycsiklandó fogásokra, amelyek ilyenkor asztalra kerülnek. A sütemények, a gazdag főételek és a finom italok mind hozzájárulnak az ünnepi hangulathoz, ám mindez nem ér annyit, hogy felborítsuk az emésztőrendszerünk harmóniáját. 

Miben segíthet bennünket a dietetikus? Révész Anett, a BiomTeam praxisvezető dietetikusa a Jazzy Rádió Randevú című műsorában Bálint Edinával beszélgetett többek között arról, hogy az éhségérzet jelentkezésekor feltétlenül szükséges az étkezés? Mi a mikrobiom jelentősége? Melyek a rostfogyasztás előnyei? Milyen életminőséget érhetünk el az egészséges táplálkozás által?  Hogyan befolyásolja az alvás minősége, még azt is, hogy mennyire leszünk másnap éhesek? 

Összesen 17 daganat típusnál figyelték meg azt, hogy ezeknek a megbetegedéseknek az előfordulása kiugróan megnőtt az ezredfordulósok és az X generáció körében a baby boomerekhez, azaz az 1946 és 1964 között születettekhez képest. A kutatók úgy vélik, hogy a jelenség mögött az állhat, hogy egyre gyakoribb az elhízás a fiatalabb generációk körében és az ultra-feldolgozott élelmiszerek fogyasztása is.

A pszichés hatások, mint a stressz és a társadalmi kapcsolatok, vagy az, hogy vannak-e céljaink az életben, nagy hatással vannak az agy egészségére, és az öregedés folyamatára.

Egy 2024-ben kiadott randomizált klinikai vizsgálat szerint az 5:2 időszakos böjtöt alkalmazó étkezéshelyettesítő diéta hatékonynak bizonyult 2-es típusú cukorbeteg felnőttek számára.

A sportolók teljesítményorientált táplálkozása számos következménnyel jár, de arról keveset tudunk, hogy olyan maradandó sérüléseket okozhat a bélflórát alkotó baktériumok biodiverzitásában, amely egyrészt rövidtávon növelheti a sportsérülések kockázatát, hosszú távon pedig megnövekedett kardiovaszkuláris és daganatos kockázatot eredményezhet.

Az vagy, amit megeszel – tartja a mondás, és egyre több kutatás bizonyítja, hogy a bélrendszerünkben lezajló folyamatok nem csak az emésztésünkre korlátozódnak. A bél-agy tengely, ami az emésztőrendszer és a központi idegrendszer kapcsolatát jelenti, egyre ismertebb fogalom. Az idegrendszer hat a belekre, az emésztőenzimek termelésére, szenzoros működésére, ezzel párhuzamosan a bélrendszer hatással van olyan központi idegrendszeri funkciókra, mint a gondolkodás vagy a fájdalomérzékelés. Révész Anett vezető dietetikus gondolatai.

Minél kevesebbet alszunk, annál nagyobb a testzsír százalékunk, különösen a has körüli zsír – ezt állapította meg egy tanulmány