Egy újabb mozaikdarab a tüdőrák kockázatához: az étrend szerepe

Súlyos hazai statisztikák

Magyarországon évente megközelítőleg 8–10 ezer új tüdőrákos esetet diagnosztizálnak. A betegség halálozása rendkívül magas: évente körülbelül 8–9 ezer ember halálát okozza, ami azt jelenti, hogy a diagnózist követően sok esetben rövid időn belül végzetes kimenetelű a kórkép. A korábbi évek statisztikái (2011–2019) szerint a halálesetek száma tartósan 8–8,5 ezer felett volt évente.

Nemzetközi összehasonlításban is kedvezőtlen a magyar helyzet. Az Európai Unióban a tüdőrák miatti halálozási arány mind a férfiak, mind a nők körében magasabb az uniós átlagnál, ami különösen aggasztó közegészségügyi jelenség.

A leggyakoribb daganattípus

A Global Cancer Observatory (GLOBOCAN) 2022-es adatai alapján a tüdőrák Magyarországon összességében a leggyakoribb daganattípus, megelőzve a vastagbél- és az emlőrákot is. Az újonnan diagnosztizált rákos esetek rangsorában:

1. Tüdőrák – a legtöbb új eset mindkét nem esetében
2. Vastagbélrák – a második leggyakoribb daganat
3. Emlőrák – különösen a nők körében kiemelkedően gyakori

Ez a rangsor jól mutatja, hogy a tüdőrák nemcsak halálozásban, hanem előfordulásban is vezető helyet foglal el.

Ultrafel­dolgozott élelmiszerek és daganatos betegségek

Az elmúlt években számos lakossági egészségügyi elemzés (epidemiológiai tanulmány) és összegző elemzés (metaanalízis) foglalkozott azzal, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek rendszeres fogyasztása hogyan hat az egészségre. Az eredmények arra utalnak, hogy az ilyen ételek nagyobb arányú fogyasztása összefüggésbe hozható az összes daganatos megbetegedés magasabb kockázatával.

A kutatások több daganattípus esetében is vizsgálták ezt a kapcsolatot:

• Vastagbélrák: A legerősebb és legkövetkezetesebb adatok a vastagbél daganatos megbetegedései esetében állnak rendelkezésre. Több vizsgálat szerint az ultrafeldolgozott élelmiszerek rendszeres fogyasztása növelheti a vastagbélrák kialakulásának kockázatát, valamint gyakoribbá teheti a rákmegelőző elváltozásokat (polipokat). Ez különösen fontos, mivel ezek az elváltozások évekkel a daganat kialakulása előtt megjelenhetnek, így a kapcsolat biológiailag is életszerűnek tűnik.
• Emlő- és petefészekrák: egyes vizsgálatok szerint a magas ultrafeldolgozott étel-fogyasztás nagyobb kockázattal járhat, mert a feldolgozott étrend hozzájárulhat a hormonális egyensúly felborulásához, valamint a testsúlynövekedéshez és az anyagcsere-zavarokhoz, amelyek ismert kockázati tényezők ezeknél a daganattípusoknál.
• Hasnyálmirigy- és más emésztőrendszeri daganatok: az eredmények nem egységesek, de több tanulmány jelez lehetséges kapcsolatot. Az ultrafeldolgozott élelmiszerek fokozhatják a krónikus gyulladást, ami közvetetten növelheti az emésztőrendszeri daganatok kialakulásának esélyét.

Egyes kutatások azt is felvetik, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek nemcsak a daganatok kialakulásával, hanem a rákos halálozással is összefüggésbe hozhatók, különösen nőknél.

Mit nevezünk ultrafeldolgozott élelmiszernek?

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek iparilag előállított termékek, amelyekre jellemző:

• a hosszú összetevőlista,
• céljuk az íz, állag, eltarthatóság és vonzerő mesterséges fokozása,
• valamint az, hogy készen vagy félkészen fogyaszthatók.

Ide tartoznak például a készételek, csomagolt snackek, üdítők, felvágottak, édességek és gyorséttermi termékek.

Új eredmények a tüdőrákról

A témában különösen figyelemre méltó egy 2025-ben megjelent tanulmány, amely az elsők között vizsgálta kifejezetten az ultrafeldolgozott élelmiszerek és a tüdőrák kockázata közti kapcsolatot. A több mint 100 ezer résztvevő adatait elemző kutatás szerint azoknál, akik a legtöbb ilyen élelmiszert fogyasztották, mintegy 41%-kal magasabb volt a tüdőrák kialakulásának esélye, mint a legkevesebbet fogyasztók körében. Az összefüggés akkor is fennmaradt, amikor a dohányzást és más befolyásoló tényezőket statisztikailag figyelembe vették. A vizsgálat mind a nem kissejtes, mind a kissejtes tüdőrák típusokra kiterjedt.

Fontos megjegyzések és következtetések

A kutatók hangsúlyozzák, hogy ezek a vizsgálatok megfigyeléses jellegűek, vagyis összefüggést mutatnak, de nem bizonyítják egyértelműen az ok-okozati kapcsolatot. Az eredményeket befolyásolhatják más tényezők is, például az életmód, az étrend általános minősége vagy a dohányzás részletei.

Ugyanakkor az ultrafeldolgozott élelmiszerek általában több cukrot, sót, zsírt és adalékanyagot, viszont kevesebb rostot és vitamint tartalmaznak. Fogyasztásuk gyakran együtt jár elhízással és anyagcsere-zavarokkal, amelyek önmagukban is növelhetik a daganatos betegségek kockázatát.

Összegzés

A tüdőrák Magyarországon továbbra is vezető helyen áll mind gyakoriságban, mind halálozásban. Bár a dohányzás szerepe megkérdőjelezhetetlen, az új kutatások arra utalnak, hogy az étrend — különösen az ultrafeldolgozott élelmiszerek nagy arányú fogyasztása — további kockázati tényező lehet. Ezek az eredmények nem bizonyítanak közvetlen ok-okozati kapcsolatot, de fontos figyelmeztetést jelentenek az egészségtudatos táplálkozás szerepére a daganatos betegségek megelőzésében.

Forrás: 

Wang, K., et al. (2025). Association between ultra-processed food consumption and lung cancer risk: A population-based cohort study. Thorax. Advance online publication. https://doi.org/10.1136/thorax-2024-222100

Egyéb felhasznált források (válogatás)

• Global Cancer Observatory (GLOBOCAN) 2022 – Hungary factsheet
• Femina – Tüdőrák statisztikák Magyarországon
• Nature – Lung cancer mortality trends in Hungary
• Wang K. et al.: Association between ultra-processed food consumption and lung cancer risk. Thorax, 2025
• PubMed – Ultra-processed foods and cancer risk (review, meta-analysis)
• World Cancer Research Fund – Ultra-processed foods and cancer
• Cancer Research UK – Are ultra-processed foods linked to cancer?
• PMC – Diet quality, ultra-processed foods, obesity and cancer risk