Szív-érrendszeri betegségek
Mekkora a szív- és érrendszeri kockázatunk? Ismerjük meg a SCORE2 rendszert!
A szív- és érrendszeri betegségek sok esetben hosszú éveken keresztül, észrevehető tünetek nélkül alakulnak ki. A magas vérnyomás, az emelkedett koleszterinszint vagy az anyagcsere eltérései gyakran nem okoznak panaszt, miközben fokozatosan növelhetik a szívinfarktus és a stroke kialakulásának valószínűségét.
De honnan tudhatjuk, hogy mekkora a saját szív- és érrendszeri kockázatunk? Ebben nyújt segítséget a SCORE2, amely több egészségügyi adat együttes értékelésével becsüli meg a következő 10 évben bekövetkező súlyos szív- és érrendszeri események kockázatát.
Mi az a SCORE2, és miért fontos?
A SCORE2 (Systematic COronary Risk Evaluation 2) az Európai Kardiológiai Társaság által ajánlott kardiovaszkuláris kockázatbecslő rendszer, amelynek segítségével meghatározható, hogy egy látszólag egészséges, korábban szív- és érrendszeri betegséggel nem diagnosztizált személynél mekkora eséllyel következhet be szívinfarktus, stroke vagy halálos kimenetelű érelmeszesedéses szív- és érrendszeri esemény a következő 10 évben.
A korábban alkalmazott SCORE rendszer kizárólag a halálos kimenetelű szív- és érrendszeri események valószínűségét becsülte. Ezzel szemben a SCORE2 már a nem halálos kimenetelű eseményeket is figyelembe veszi, így átfogóbb képet ad a várható kockázatról.
Ez azért különösen fontos, mert egy szívinfarktus vagy stroke akkor is jelentősen befolyásolhatja az életminőséget, ha nem jár halálos következménnyel.
Milyen tényezőket vesz figyelembe a SCORE2?
A SCORE2 egyik legnagyobb előnye, hogy nem egyetlen laboreredmény alapján ítéli meg a szív- és érrendszeri egészséget, hanem több kockázati tényezőt együttesen értékel.
A számításhoz öt alapvető adatra van szükség:
- Életkor: A szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának valószínűsége általában az életkor előrehaladtával növekszik.
- Nem: A kockázat életkor szerinti alakulása eltérhet a férfiak és a nők között.
- Dohányzási státusz: A dohányzás jelentősen növeli az érelmeszesedés, a szívinfarktus és a stroke kockázatát.
- Szisztolés vérnyomás: A vérnyomásmérés felső értéke, amely a szív összehúzódásakor az artériákban kialakuló nyomást mutatja.
- Non-HDL-koleszterin: A vérben található, érelmeszesedés kialakulásában szerepet játszó koleszterint hordozó lipoproteinek koleszterintartalmának összesített mutatója.
Miért számít, hogy melyik országban élünk?
A SCORE2 különlegessége, hogy figyelembe veszi az egyes európai országok közötti kardiovaszkuláris kockázati különbségeket is.
Az Európai Kardiológiai Társaság négy kockázati régiót különít el:
- A - Alacsony kockázatú országok
- B - Közepes kockázatú országok
- C - Magas kockázatú országok
- D - Nagyon magas kockázatú országok
Magyarország a magas kockázatú országok (C) közé tartozik, így a hazai lakosság esetében a SCORE2 magas kockázatú régióra kialakított táblázatát kell alkalmazni.
Ez azt jelenti, hogy két azonos életkorú, nemű, vérnyomású, koleszterinszintű és dohányzási státuszú személy becsült kardiovaszkuláris kockázata eltérhet attól függően, hogy melyik európai kockázati régióba tartozik.
Hogyan értelmezzük a SCORE2 eredményét?
A SCORE2 eredménye egy százalékos érték, amely a következő 10 évre vonatkozó becsült kockázatot fejezi ki.
Ha például valakinek a SCORE2 eredménye 8%, az azt jelenti, hogy 100 hozzá hasonló kockázati jellemzőkkel rendelkező ember közül várhatóan körülbelül 8-nál következik be súlyos, a modell által figyelembe vett szív- és érrendszeri esemény 10 éven belül.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez statisztikai becslés, nem pedig egyéni előrejelzés. Nem jelenti azt, hogy az adott személynél biztosan bekövetkezik vagy elmarad egy szív- és érrendszeri esemény.
Mikor melyik SCORE2-rendszert alkalmazzuk?
A szív- és érrendszeri kockázat becslésére több SCORE2-változat is rendelkezésre áll. A megfelelő rendszer kiválasztása elsősorban az életkortól és az egészségi állapottól függ.
I. SCORE2 – Kockázatbecslés 40–69 éves korban
Az alábbi táblázat a 40–69 éves, látszólag egészséges személyek 10 éves szív- és érrendszeri kockázatának becslésére szolgál. Mivel Magyarország a magas kockázatú európai régióba tartozik, a hazai lakosság esetében az ennek megfelelő SCORE2-táblázatot kell használni.
II. SCORE2-OP – Kockázatbecslés 70 éves kor felett
Idősebb életkorban a SCORE2-OP (Older Persons) rendszert alkalmazzuk, amelyet kifejezetten a 70–89 éves korosztály kardiovaszkuláris kockázatának becslésére fejlesztettek ki. Ez a modell figyelembe veszi az életkor előrehaladtával változó kockázati összefüggéseket.
Hogyan értelmezzük és számítsuk ki a saját kockázatunkat?
A megfelelő SCORE2-táblázat kiválasztását követően a nem, az életkor, a dohányzási státusz, a szisztolés vérnyomás és a non-HDL-koleszterinszint alapján kereshetjük meg a ránk jellemző mezőt.
A mezőben szereplő százalékos érték a következő 10 évre becsült szív- és érrendszeri kockázatot mutatja. Minél magasabb ez az érték, annál nagyobb a szívinfarktus, a stroke vagy más, a modell által figyelembe vett kardiovaszkuláris esemény bekövetkezésének valószínűsége.
A táblázatok mellett az Európai Kardiológiai Társaság online kalkulátorával is kiszámíthatjuk saját kockázatunkat:
ESC HeartScore – Online kockázatbecslő kalkulátor
Az oldal használatához némi angol nyelvtudás szükséges. Fontos, hogy a kalkulátorban a „High Risk” (magas kockázatú) régiót válasszuk, mivel Magyarország ebbe a kockázati kategóriába tartozik.
Fontos azonban tudni, hogy a SCORE2 nem minden esetben alkalmazható. Ismert érelmeszesedéses szív- és érrendszeri betegség, bizonyos krónikus vesebetegségek, familiáris hiperkoleszterinémia vagy más speciális kockázati állapot esetén eltérő értékelés szükséges. A már folyamatban lévő vérzsírcsökkentő kezelés szintén befolyásolhatja a kockázatbecslés értelmezhetőségét.
A SCORE2 eredménye ugyanakkor statisztikai becslés, nem diagnózis, ezért fontos, hogy a kapott értéket a teljes egészségi állapot, a családi előzmények és az egyéb rizikótényezők figyelembevételével, lehetőség szerint egészségügyi szakember segítségével értelmezzük.
A kockázatbecslés valódi jelentősége azonban nem csupán abban rejlik, hogy megismerjük a jelenlegi kockázatunkat, hanem abban is, hogy felismerjük, mely tényezőkön tudunk változtatni annak csökkentése érdekében.
Hogyan csökkenthetjük a szív- és érrendszeri kockázatunkat?
A SCORE2 egyik legfontosabb üzenete, hogy bár az életkorunkon és biológiai nemünkön nem tudunk változtatni, számos kockázati tényezőt életmódunkkal is kedvezően befolyásolhatunk. A dohányzás elhagyása, a rendszeres testmozgás, a megfelelő testsúly fenntartása és a vérnyomás rendezése mellett a táplálkozásnak is kiemelt szerepe van a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében.
Mit tehetünk az étrendünkkel?
A táplálkozás a kardiovaszkuláris prevenció egyik legfontosabb befolyásolható területe. Az elmúlt évek kutatásai egyre több bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a megfelelően összeállított, növényi alapú étrend több szív- és érrendszeri kockázati tényezőre is kedvező hatással lehet, többek között a vérnyomásra, a koleszterinszintre és a testsúlyra.
Egy 2024-ben publikált átfogó tudományos elemzés (umbrella review) 21 szisztematikus áttekintés eredményeit összesítette. A kutatás szerint a vegetáriánus és vegán étrendi mintázatok követése a nem vegetáriánus étrendhez képest alacsonyabb szív- és érrendszeri megbetegedési és halálozási kockázattal társult.
De mit jelent a jól összeállított növényi étrend?
Nem pusztán az állati eredetű élelmiszerek elhagyását, hanem a megfelelő növényi alapanyagok előtérbe helyezését.
A szív- és érrendszeri egészséget támogató étrend alapját elsősorban a zöldségek, gyümölcsök, hüvelyesek, teljes értékű gabonák, olajos magvak és magvak adják. Ezek az élelmiszerek értékes élelmirost-, vitamin-, ásványianyag- és növényi bioaktívvegyület-források, amelyek többféle mechanizmuson keresztül támogathatják a kardiometabolikus egészséget.
Különösen fontos a megfelelő rostbevitel és a telített zsírsavak fogyasztásának mérséklése, mivel ezek a vérzsírértékek alakulásában is szerepet játszanak. A zöldségekben, hüvelyesekben és teljes értékű gabonákban gazdag étrend emellett kedvezően befolyásolhatja a bélmikrobiom összetételét és működését is.
Ugyanakkor nem minden vegán vagy vegetáriánus étrend tekinthető automatikusan egészségesnek. Ha a táplálkozás nagy részét finomított gabonatermékek, hozzáadott cukrok, magas sótartalmú és erősen feldolgozott élelmiszerek alkotják, a növényi étrend lehetséges előnyei mérséklődhetnek.
A kizárólag növényi alapú étrend megfelelő tervezést is igényel: különösen fontos a B12-vitamin biztosítása, valamint a megfelelő vas-, kalcium-, jód- és egyéb tápanyagbevitelre való odafigyelés.
A cél tehát nem feltétlenül az, hogy egyik napról a másikra teljesen növényi étrendre váltsunk, hanem hogy fokozatosan növeljük az értékes, kevésbé feldolgozott növényi élelmiszerek arányát. Már az étrendi szokások tudatos, hosszú távon fenntartható változtatásával is sokat tehetünk szívünk és érrendszerünk egészségéért.