Edd magad boldoggá!
Az vagy, amit megeszel – tartja a mondás, és egyre több kutatás bizonyítja, hogy a bélrendszerünkben lezajló folyamatok nem csak az emésztésünkre korlátozódnak. A bél-agy tengely, ami az emésztőrendszer és a központi idegrendszer kapcsolatát jelenti, egyre ismertebb fogalom. Az idegrendszer hat a belekre, az emésztőenzimek termelésére, szenzoros működésére, ezzel párhuzamosan a bélrendszer hatással van olyan központi idegrendszeri funkciókra, mint a gondolkodás vagy a fájdalomérzékelés. Révész Anett vezető dietetikus gondolatai.
Mi az, amit az idegrendszerünk és az emésztésünk kapcsolatának ismeretéből egyszerűen profitálhatunk a mindennapokban?
Ezt a kapcsolatot ún. neurotranszmitterek tartják fent, melyek információkat hordoznak fel-alá. Ilyen kémiai hírvivő molekulából többféle van, de talán a legérdekesebb közülük a szerotonin, mely azért is érdekes, mert a szervezet szerotonin receptorainak körülbelül 90%-a a bélben található, ez azt jelenti, hogy az étrend hatással lehet az érzelmekre. A szerotonin a triptofán nevű aminosavból keletkezik, mely esszenciális a szervezetünk számára, vagyis az emberi test nem tudja előállítani, hanem táplálékkal kell bevinni azt, és kulcsszerepet játszik többek között a hangulatunk stabilizálásában, energia-háztartásunk fenntartásában és a szervezetünk immunválaszának kialakításában is.
Ezzel párhuzamosan az egészséges mikrobióta támogatja a triptofán megfelelő hasznosítását: például segítheti a szerotonin nevű neurotranszmitter termelését, amely csökkenti a depresszió kockázatát, illetve növeli a melatonin szintet, amely segíti a jó alvást.
Normál körülmények között a megfelelő mennyiségű triptofán bevitel (melynek forrásai pl. a tej, sajt, pulyka, csirke, tonhal, szója, bab, lencse, banán, alma, aszalt szilva, zab, földimogyoró, stb.) segít megőrizni mikrobiomunk egészségét.
Ugyanakkor a bélrendszerünk egészsége szempontjából fontos, hogy mindezek mellett megfelelő rostbevitellel segítsük a szerveztünk számára kedvező bélbaktériumokat (pl: teljes kiőrlésű búza, bulgur, barna rizs, quinoa, köles, hajdina, stb.) és bőségesen fogyasszunk (lehetőleg nyersen) zöldséget, gyümölcsöt.
A mikrobiom az, amit bélflórának is hívunk?
Tulajdonképpen igen, gyakran emlegetik egymás szinonimájaként a két kifejezést. Mikrobiom alatt értjük a bennünk élő baktériumok, vírusok, gombák összességét, mely mindenkinél teljesen egyedi, olyan, mint egy ujjlenyomat. A mikrobiomot alkotó mikroorganizmusok a szervezet különböző területein oszlanak meg, ezek közül a legnagyobb mennyiség a béltraktusban, azon belül is a vastagbélben található. A szájüreg, a felső légutak, a genitáliák, a bőr szintén jelentős mikroorganizmus-közösséggel jellemezhetők.
A mikrobiom összetételéből következtetni lehet bizonyos betegségekre?
Igen, székletminta segítségével történik a bél-mikrobiom rendszer vizsgálata, ebből megállapítható, hogy hányféle bélbaktérium van a szervezetben, esetleg melyik gyulladáskeltő, vagy éppen jótékony a testünk számára. Találunk néha olyan specifikus bélbaktériumokat is, melyek akkor tudnak túlszaporodni, ha kialvatlanok vagyunk, túl sok gyorsan felszívódó szénhidrátot, többszörösen feldolgozott élelmiszert fogyasztunk. Az utóbbiak miatt megnő a Lachnospirales baktériumok aránya, melyek számos állapot – pl: elhízás, inzulinrezisztencia és cukorbetegség – kialakulásáért felelnek. Hippokratész szerint a „halál a belekben lakozik”, éppen ezért jó hír az, hogy az orvostudomány fejlődése által egyre többet tudunk erről a „csőrendszerről” és sokat tehetünk azért, hogy az élet, az egészség és a gyógyulás forrása legyen számunkra.
Az interjú a Szimpatika Magazin XV. Évfolyam, 2. számában jelent meg.
Az interjút Kalmár András készítette.
https://journals.sagepub.com/doi/10.4137/IJTR.S2129