Az ultra-feldolgozott élelmiszerek (UPF) és a testsúlycsökkentés szerepe a zsírmáj kezelésében
A korábban nem alkoholos zsírmáj (NAFLD) néven ismert kórkép – amelyet az új nemzetközi nomenklatúra szerint metabolikus diszfunkcióhoz társuló zsírmájbetegségnek, azaz MASLD-nak nevezünk – mára a leggyakoribb krónikus májbetegséggé vált, amely a felnőtt lakosság csaknem 38%-át érinti világszerte. A kórkép étrendi kezelésében régóta vita tárgya, hogy a makrotápanyagok (szénhidrátok, zsírok, fehérjék) aránya vagy egy specifikus diéta típus jelenti-e a sikeres terápia kulcsát. Ebben a dilemmában segít most tisztábban látni az Európai Májkutatási Társaság tudományos szaklapjában a JHEP Reports folyóiratban megjelent 2026-os klinikai vizsgálat
A vizsgálat felépítése:
A Bo és munkatársai által vezetett randomizált, kontrollált vizsgálatban összesen 173 MASLD-ban szenvedő páciens 6 hónapig tartó követése történt. A résztvevőket véletlenszerűen három eltérő táplálkozási intervenciós csoportba osztották, és a beavatkozást követően nyomonkövették a májzsír-tartalom alakulását:
A csoportokat az alábbiak szerint osztották be:
1. Mediterrán diéta: A zöldségekben, rostokban, halakban és egészséges zsírokban gazdag, hagyományos modell.
2. Alacsony szénhidrát- és magas fehérjetartalmú diéta: A szénhidrátbevitel célzott korlátozására és a fehérjék előtérbe helyezésére épülő étrend.
3. Kontrollcsoport (általános tanácsadás): A páciensek csupán standard étrendi iránymutatásban részesültek, mindenféle kötött diétás sablon vagy specifikus makrotápanyag-beállítás nélkül.
A kutatók a máj zsírtartalmát egy speciális, ultrahang-vizsgálattal (FibroScan-CAP) mérték, amelynek úgynevezett CAP-értéke (kontrollált csillapítási paraméter) pontosan mutatja az elzsírosodás mértékét.
Az egyes csoportokba tartozó páciensek táplálkozásának és a tényleges étrendi bevitelének pontos feltérképezése érdekében a kutatók összetett, többlépcsős módszertant alkalmaztak, melynek részét képezte dietetikai kikérdezés, étkezési napló, 24 órás táplálkozási visszakérdezés (24-hour dietary recall) és élelmiszer-fogyasztási gyakorisági kérdőívek is.
Az így összegyűjtött részletes adatokat tápanyagszámító szoftverekkel és a NOVA-osztályozási rendszerrel dolgozták fel, ami lehetővé tette nemcsak a kalória- és makrotápanyag-bevitelek, hanem az ultra-feldolgozott élelmiszerek pontos arányának meghatározását is.
A NOVA-osztályozás:
A NOVA-rendszer egy nemzetközileg elfogadott osztályozási szisztéma, amely az élelmiszereket nem a tápanyagtartalmuk (kalória, zsír, szénhidrát), hanem a feldolgozottság foka és ipari technológiája alapján sorolja 4 különálló csoportba:
NOVA 1. Nem vagy minimálisan feldolgozott élelmiszerek: érintetlen vagy csak alapvető fizikai tisztításon, daráláson, fagyasztáson átesett természetes alapanyagok pl. friss zöldségek, gyümölcsök, tojás, friss húsok, halak, tej, olajos magvak, száraz hüvelyesek.
NOVA 2. Feldolgozott konyhai alapanyagok: Közvetlenül a természetből vagy az 1. csoportból kinyert anyagok, amelyeket otthoni sütéshez-főzéshez és ízesítéshez használunk pl. növényi olajok, vaj, étkezési só, cukor, méz.
NOVA 3. Feldolgozott élelmiszerek: Egyszerűbb készítmények, amelyek az 1. csoportos alapanyagokból készülnek a 2. csoportos összetevők hozzáadásával, elsősorban tartósítás vagy ízfokozás céljából pl. hagyományos kézműves kenyér, sajtok, sós magvak, zöldség- és halkonzervek.
NOVA 4. Ultra-feldolgozott élelmiszerek (UPF): Többszörös ipari eljárással előállított formulációk, amelyek alig vagy egyáltalán nem tartalmaznak eredeti alapanyagot. Jellemzőjük az izolált összetevők (pl. hidrogénezett olajok, módosított keményítők, fehérjeizolátumok) és a funkcionális adalékanyagok (emulgeálószerek, ízfokozók, mesterséges színezékek, édesítőszerek) jelenléte pl. csomagolt ipari pékáruk és édességek, szénsavas cukros üdítők, instant levesek, gyorsfagyasztott készételek, chipsek, ipari felvágottak.
A kutatás főbb megállapításai
A 6 hónapos eredmények alapján a máj zsírtartalmának csökkenésében nem volt szignifikáns különbség a mediterrán és az alacsony szénhidráttartalmú diétát követő csoportok között.
A statisztikai elemzés igazolta, hogy a májzsír-csökkentés elsődleges meghatározói nem a makrotápanyag-arányok voltak, hanem:
- Az elért testsúlycsökkentés mértéke (kalóriadeficit).
- Az ultra-feldolgozott élelmiszerek (UPF) beviteli arányának drasztikus csökkentése.
Hatásmechanizmus: a bél-máj tengely és a bélbarrier szerepe
Az ultra-feldolgozott élelmiszerek makrotápanyag-összetételtől független hatása mögött közvetett biológiai mechanizmusok állhatnak. Több kutatási eredmény is igazolja, hogy e közvetett kapcsolat fontos eleme a bél-máj tengely (gut-liver axis), a bél-mikrobiom és a bélfal (bél barrier) integritása.
Az ultra-feldolgozott élelmiszerek a mikrobiom kedvezőtlen átalakulása és a bél barrier sérülése révén, ezen a rendszeren keresztül közvetve járulhatnak hozzá a máj zsírosodásához és gyulladásos folyamataihoz.
Ennek legfőbb lépései:
- A bél barrier (bélfal) sérülése: Az UPF-ekben lévő szintetikus emulgeálószerek és az étrendi rostok hiánya károsítja a bél nyálkarétegét, felbontva a bélhámssejtek közötti szoros kapcsolatokat (tight junctions).
- Endotoxémia és gyulladás: A megnövekedett béláteresztés miatt a bélbaktériumok sejtfal-összetevői (lipopoliszacharidok / LPS) átjutnak a kapuér-keringésbe.
- Májon belüli zsírképződés: A májba érkező LPS aktiválja a Toll-like receptor 4-et (TLR4), ami gyulladásos reakciót indít el, és közvetlenül serkenti a máj saját zsírképzését (de novo lipogenesis).
Az ultra-feldolgozott élelmiszerek elhagyása csökkenti az említett endotoxin-terhelést, lehetővé téve a májsejtekben felhalmozódott zsír lebontását.
Gyakorlati következtetések
A kutatás igazolta, hogy a zsírmáj kezelésében nincs szükség egyetlen, merev diétatípus kizárólagos erőltetésére. A sikeres terápia két alappillére a fenntartható kalóriadeficit elérése és az ultra-feldolgozott élelmiszerek bevitelének jelentős csökkentése.
Hivatkozások:
1. Younossi ZM, Kalligeros M, Henry L. Epidemiology of metabolic dysfunction-associated steatotic liver disease. Clin Mol Hepatol. 2025 Feb;31(Suppl):S32-S50. doi: 10.3350/cmh.2024.0431. Epub 2024 Aug 19. PMID: 39159948; PMCID: PMC11925440.
2. Bo S, Armandi A, Castelnuovo G … Impact of weight loss and reduction of ultra-processed foods on liver fat content in MASLD: A randomized controlled trial JHEP Reports, 2026; 8
3. Monteiro CA, Cannon G, Lawrence M, Louzada MLC, Machado PP. Ultra-processed foods, diet quality and health using the NOVA classification system. Rome: Food and Agriculture Organization of the United Nations; 2019.
4. Tilg H, Adolph T, Trauner M Gut-liver axis: Pathophysiological concepts and clinical implications Cell Metabolism, 2022; 34, 1700-1718