histaminosis

Ismeretterjesztő összefoglaló

• A bél áteresztőképességének sérülése sokkal gyakoribb jelenség, mint azt korábban gondoltuk.
• Molekuláris szintről közelítve a problémát (és némi egyszerűsítéssel élve) a bélhámsejteket “dezmoszómáknak” nevezett “kabátgomb” szerű képletek tartják az alapjukon, és ezek oldalt egymáshoz is rögzítik őket. Ennek a szerepe a “helyben tartás”, hogy ne sodródjanak el, és összefüggő, csempeszerű felületet képezzenek. 
• Ezen felül “cipzár”- szerű struktúrák is összekötik őket a felszínhez közelebb, ill. egy impregnáló nyákréteg is fedi a felszínüket, melyeknek az a szerepe, hogy a bél ürege felől (ami a szervezet szempontjából külvilág), ne juthassanak veszélyes anyagok a bélfalba. Itt különösen emésztetlen táplálék molekulák és baktérium-törmelékek jelentenek “veszélyt”, miután gyulladást okozhatnak.
• A dezmoszómák (kabátgombok) sérülése esetén a hámsejtek leválnak a kötőszövetes felszínről és összefüggő fekélyek alakulhatnak ki, mely endoscopos vizsgálat során látható is, és ennek megfelelően kezelhető. Ez mind áteresztőképesség zavart, gyulladást eredményez, mind vérzést, ami végül súlyos, akár életet veszélyeztető állapotot is eredményezhet kezelés nélkül. Ilyen eltéréseket okoz a vastagbélben a Colitis Ulcerosa, vékonybélben a Crohn betegség, a gyomorban pl Helicobacter Pylori fertőzés, vagy egyes gyógyszerek (pl aspirin és származékai), stb.
• A cipzár fehérjék (tight junction) működését ugyan molekuláris biológiai értelemben évtizedek óta ismertük, mégis hiányoztak a klinikai tesztek, ami a funkciójuk, főleg ennek hibái: sérülésük esetén összefüggést mutathatott volna a páciens tüneteivel. 
• Mai tudásunk szerint az emelkedett hisztamin felszabadulással járó kórképek hátterében ez áll. Azaz a táplálék intoleranciák, szezonális vagy állandósult allergiás tünetek hátterében elsősorban a kóros hisztamin felszabadulás okát kell vizsgálnunk, aminek előterében úgy tűnik, hogy a béltraktus áll.

Mit Tegyek / Mire számíthatok?

• Tisztázni kell először is a sérülés helyét, mértékét, és ki kell zárni a bélhám sérülés súlyosabb formáinak okát, pl. gyulladásos (autoimmun) bélbetegségek, lisztérzékenység (coeliakia), fertőzések, daganatok, hiánybetegségek, stb. Ezek a klasszikus belgyógyászati, gasztroenterológiai gyakorlatban protokoll-szerűen bevett vizsgálatoknak felelnek meg, ami jó eséllyel Önnél már meg is történt.
• Az életkornak megfelelő szűrővizsgálatokat akkor is el kell végezni, ha az allergia nem tartozik a klasszikus daganat tünetek közé. A speciális, molekuláris és egyéb vizsgálatok helye ma még mindenképp a rutin diagnosztikát követi és nem előzheti meg
• A specifikus vizsgálatok vér, ill. székletből történnek, egy részük rutin laborokban készül (DAO, Total IgE, zonulin, calprotectin, hisztamin), más részük: mikrobiom (amplikon és metagenom vizsgálatok) speciális molekuláris laborokban, melyek speciális kiértékelést igényelnek, sok szakmás együttműködés keretében, amit mi BiomTeam-nek neveztünk el, az Onkoteamhez hasonlóan. Ennek nagy jelentősége van a páciens klinikai adatainak, és a molekuláris eredmények releváns interpretációjának szempontjából a magas minőség céljából. Kifejezetten kérjük tehát, hogy mielőtt ilyen drága vizsgálatokat végeztetne bárhol, konzultáljon az orvosával, dietetikusával, és kérje ki a véleményét, hogy melyik laborral áll kapcsolatban, és szükségesnek tartja-e a vizsgálatot, a kezelés szempontjából ennek lesz-e konzekvenciája, és ha igen, akkor hol végezzék ezt el.
• A gyógykezelés módja ún- táplálás-terápia, melyet gyógyszeres kezelés, probiotikumok, táplálékkiegészítők, speciális gyógyászati célra szánt tápszerek segítségével végzünk, személyreszabottan. Ennek célja a bél-barrier regenerálása, visszaépitése, és nem a tüneteket okozó allergének kizárása. Végállapotban jellemzően a korábban panaszt okozó allergének már tünetmentesen fogyaszthatók.
• Kollégánk tehát a szakmai protokollok szerinti vizsgálatokat fogja előirni, és attól függően javasol szakorvosi vizitet, hogy csak életmód intervenciókra van szükség, és a gyógyszeres, ill speciális tápszerekkel történő kezelés megfelelő.

Gyakori kérdések (Q&A):

• A bélfal mikroszkópos sérülése (a cipzár fehérjék működési zavara) genetikailag öröklődő, vagy szerzett probléma?
  
  => általában a kettő kombinációjáról van szó. A szüleinktől örökölhetünk “goratex” típusú szuper ellenálló cipzárt, ilyenkor extrém életmód kilengések, alkohol, dohányzás, súlyos alvászavarok sem okoznak markáns tüneteket (sokáig), de általában előbb-utóbb valahol ez kiütközik. Az egyik ilyen lehetséges tünet, ha táplálék intolerancia alakul ki (a vastagbél polipok kialakulása is ide köthető, de ehhez az áteresztőképesség zavar mellett további molekuláris sérülés jelenléte is szükséges).
• A hisztamin-szintet emelő ételek érzem, hogy rontják a tüneteimet, ki kell hagynom minél többet közülük? Ez elősegíti a gyógyulásomat?
  
  => az a tapasztalat, hogy nem. Ahogy egy végtagsérülés után a gyógytorna lényege sem az, hogy rövidtávú tünetmentességet érjünk el, hanem adott esetben úgy terheljük (ebben jártas szakember seg-tségével), hogy a vége az eredeti funkció helyreállítása legyen. Vagyis, rutinszerűen nem javasoljuk a magasabb hisztamintartalmú élelmiszerek megvonását, hanem minél változatosabban, az egyéni toleranciákhoz igazítjuk a táplálkozást. Az a tapasztalat, hogy a túlzottan megszorító diéták (pl. FODMAP)rövid távon hatásosak, de nagyon sokszor mellettük is kialakul újra a probléma, hiszen az áteresztőképesség zavart nem szünteti meg, és egy idő után jó eséllyel arra alakul ki túlérzékenység, allergia, amit eszik az illető. 
• Meg kell ismételnem a más intézményben végzett vizsgálatokat?
  
  => Természetesen nem. Amennyiben a betegség endoscopos, szövettani, képalkotó vizsgálatokkal egyértelműen és a nemzetközi protokollokban előírt időn belül kontrollálták, akkor mi csak a bélflóra és bélfal-specifikus vizsgálatokkal fogjuk ezt kiegészíteni, ami a táplálásterápia szempontjából meghatározza a lehetőségeket.
• A dohányzás, stresszes életmód és például az esti diszkrét alkoholfogyasztás mennyire jelent plusz kockázatot?
  
  => ezek mind mind súlyosbítják a bélfal mentén kialakult gyulladást és arra hajlamosítanak. A páciensek általában alábecsülik az alvás és az alvás-minőség és a cirkadián ritmus felborulásának a jelentőségét. Jó hír, hogy ezeket mind mérni tudjuk, és ezért szerepük objektiven vizsgálható a betegség súlyosbodásának kockázata szempontjából.
• Mennyire jelent problémát a betegség aktivitása, ha gyakran visszatér? Vannak gyógyszerek, de a genetikai hajlamot nem tudjuk befolyásolni. Kézben tarthatók a “kilengések” ha utánuk kezeltetem magam?
  
  => Sajnos minden egyes gyulladásos “shub” újabb genetikai sérüléseket okozhat, és ezek halmozódása fokozza a kockázatokat. Nemcsak a kiújulás szempontjából, de a daganatok kialakulása szemszögéből is, hiszen a gyulladás maga egy kontrollálatlan osztódási tevékenység. Amennyiben ez az úgynevezett tumor-szuppresszor gének működési zavarával is kombinálódik, úgy a kialakulási kockázat ot fokozódik.
  
  
• Kollégáink több tíz év saját és nemzetközi szakmai tapasztalatából “gyúrtak” a váltáshoz “kapaszkodókat, és több ezer páciens útját kísérték végig a panaszoktól a gyógyulásig. Be our guest! Let us be your tour guide! 🙂