Crohn

Ismeretterjesztő összefoglaló:

• A tápcsatorna bármely szakaszán a fal teljes szélességét érintő autoimmun betegség. Mai tudásunk szerint az úgynevezett “veleszületett immunitás” zavara.
• Az immunrendszer úgy működik, mint egy jól szervezett hadsereg. Különböző külső “támadásokra” más fegyvernemekkel válaszol. A baktériumok elleni védekezés evolúciósan nagyon ősi formája az egysejtűek jellegzetes biokémiai struktúrájú sejtfala által indított immunválasz.
• Az immunválasz erőssége egyenesen arányos a szövetek közé jutó sejtfal-törmelékek mennyiségével, ugyanakkor létezik egy mechanizmus, ahogyan ez az immunválasz lefékeződik idővel. Ez úgy történik, hogy a törmelékek a lebomlás során olyan kis fehérje-darabkákká esnek szét, amelyek be tudnak jutni az immunválaszt szabályozó sejtekbe, és ott egy másik receptorhoz kötődnek (NOD2-CARD komplex), és ezek aktiválása gátolni fogja a korábban a sejtfelszínről elindított (TLR-receptor által vezérelt) gyulladásos választ.
• A Crohn betegség lényege, hogy ez a fék mechanizmus egy genetikai sérülés miatt nem működik megfelelően. Tehát az immunválasz a baktérium-törmelékekre elindul, de a fék hibás, ezért a mechanizmus, egy szabályozatlan, súlyos gyulladássá alakul.

Mit tegyek, mire számíthatok?

• Tisztázni kell először is, hogy a Crohn-betegség szövettanilag megalapozottan fennáll-e, mi a kiterjedése (sok esetben a tápcsatorna több pontján is megjelenik egyszerre, egymással össze-nem függő területeken), és aktív-e. 
• Az aktivitást nem tünetek alapján kell megítélni, hanem objektív gyulladásos markerekkel. Előfordul, hogy a betegség alig okoz tünetek, de az aktivitás szunnyadó parázshoz hasonlóan folyamatos, ami a késői szövődmények (hegesedés, daganatok, stb.) szempontjából nem elfogadható, és intenzívebb kezelést igényel. Ennek az ellentéte is előfordul: az objektív paraméterekkel nem mérhető egyensúlyi állapot ellenére a páciens panaszos: ez jellemzően a bélflóra/bélfal sérülés enyhébb következménye, és célzott életmód/diéta intervencióval jól befolyásolható. (És nem kell az egyébként az alapállapotot jól kontrolláló gyógyszeres kezelést módosítani.)
• Kollégánk tehát a szakmai protokollok szerinti vizsgálatokat fog előirni, és attól függően javasol szakorvosi vizitet, hogy betegség aktivitás van-e, vagy a megfelelő, gyógyszeres, immunszupresszív kezelés mellett netán csak életmód intervenciókra van szükség.

Hogy tudom elkezdeni a kivizsgálást és a kezelést?

• Az első lépés az állapotfelmérő konzultáció, amely rugalmasan, online történik és 50 percet vesz igénybe. Az állapotfelmérést Sztankovics Márta a BiomTEAM csapatában kiemelten a gyulladásos bélbetegségek (IBD) mikrobiom szemléletű dietetikai ellátásával foglalkozó kolléganőnk végzi. Kollégánk tehát a szakmai protokollok szerinti vizsgálatokat fog előirni, és attól függően javasol szakorvosi vizitet, hogy betegség aktivitás van-e, vagy a megfelelő, gyógyszeres, immunszupresszív kezelés mellett netán csak életmód intervenciókra van szükség.
  

Gyakori kérdések (Q&A):

Mi különbözteti meg az ún. “Gyulladásos bélbetegségeket” az IBS-től?

https://mind.hu/media/IBD

Mi a szerepe az örökletes tényezőknek és mennyire játszanak szerepet a betegség kialakulásában a környezeti faktorok?
Egyértelműen szerepet játszanak örökletes tényezők, ezek fokozott kockázatot jelentenek. A bélfal sérülés és nagyobb mennyiségű baktérium-törmelék szövetek közé jutása nagyon fontos szerepet játszik a betegség kialakulásában. 

Elkerülhetetlen az immunszupresszív kezelés a betegség gyógyításában?
Amennyiben a fent leírt genetikai zavar fennáll, akkor igen. Ritkán előfordul a bélflórának és a bélfal védő-rétegeinek olyan súlyos sérülése, hogy folyamatosan nagy mennyiségű baktérium törmelék áramlik a bélüregből (ami a szervezetünk szempontjából “külvilág”) a bélfalba, és még szövettanilag sem különböztethető meg a genetikusan kódolt szabályozási zavar következtében kialakuló súlyos gyulladástól.

Van értelme “életmódváltásnak”, diétának, a betegség kezelésében, ha immunszupresszióra már mindenképp szükség van?
Természetesen! Hiszen a betegség súlyosbodhat, ha a bélfal is sérült, ha a bélflóra egészséges diverzitása felborul, és bizonyos gyulladáskeltő fajok túlnövekednek. A baktérium sejtfalak gyulladáskeltő hatása ugyanis nem egyforma. Egy botanikus kerthez hasonlítva nem mindegy, hogyha “gazos” lesz, akkor “parlagfű” vagy “csalán”, vagy pongyola pitypang, netán málna szaporodik el. 

A Crohn betegség és Colitis Ulcerosa szétválasztása fontos már a diagnózisnál.

Meg kell ismételnem a más intézményben végzett vizsgálatokat?

Természetesen nem. Amennyiben a betegség endoscopos, szövettani, képalkotó vizsgálatokkal egyértelműen és a nemzetközi protokollokban előírt időn belül kontrollálták, akkor mi csak a bélflóra és bélfal-specifikus vizsgálatokkal fogjuk ezt kiegészíteni, ami a táplálásterápia szempontjából meghatározza a lehetőségeket.

Mit lehet elérni életmód, illetve táplálás terápia segítségével egy olyan esetben, amikor immunszupressziós kezelésre egyértelműen szükség van?
A szükséges dózis és a kezelés hatékonysága, illetve a kezelések gyakorisága attól is függ, hogy milyen mértékű terhelést kap az immunrendszer. Miután a fék nem működik jól, a helyzet ahhoz hasonló, mintha a hibás fékrendszerrel működő autónkkal sík terepen, lassan közlekednénk, amikor alternatív fékezési mechanizmusok is kielégítőek lehetnek, mint például a “motorfék”, vagy felmegyünk a hegyekbe. Minél magasabb hegyre megyünk fel, felfelé biztosan nem lesz gond, hiszen “gázt tudunk adni”, de onnan le is kell majd jönni. Az immunrendszerünk aktivitása rendben lesz, de a fékezés veleszületett, és a szervezet hibái miatt gyakrabban és nagyobb dózisú immunszupreszív szerre lesz szükség. 

A dohányzás, stresszes életmód és például az esti diszkrét alkoholfogyasztás mennyire jelent kockázatot Crohn betegségben?

Ezek mind mind súlyosbítják a bélfal mentén kialakult gyulladást és arra hajlamosítanak, de főleg tinédzser korban alábecsülik az alvás-minőség és a cirkadián ritmus felborulásának a jelentőségét. Jó hír, hogy ezeket mind mérni tudjuk, és ezért a szerepük objektíven vizsgálható a betegség súlyosbodásának kockázata szempontjából.

Mennyire jelent problémát a betegség aktivitása, ha gyakran visszatér? Vannak gyógyszerek, de a genetikai hajlamot nem tudjuk befolyásolni. Kézben tarthatók a “kilengések” ha utánuk kezeltetem magam?

Sajnos minden egyes gyulladásos “shub” újabb genetikai sérüléseket okozhat, és ezek halmozódása fokozza a kockázatokat. Nemcsak a kiújulás szempontjából, de a daganatok kialakulása szempontjából is, hiszen a gyulladás maga egy kontrollálatlan osztódási tevékenység. Amennyiben ez az úgynevezett tumor-szupresszív gének működési zavarával is kombinálódik, az sajnos (jellemzően az immunrendszer sejtjeit erintő) daganatok, lymphomák kialakulási kockázatát fokozza.

Kollégáink több tíz év saját és nemzetközi szakmai tapasztalatából “gyúrták” a váltáshoz “kapaszkodókat, és több ezer páciens útját kísérték végig a panaszoktól a gyógyulásig.