Ismeretterjesztő összefoglaló (educational summary)

  • A nem alkoholos zsírmáj betegség jelentősége nemrég óta ismert. Az elhízás gyakoriságának növekedése mellett népegészségügyi problémává nőtte ki magát világszerte és kiderült, hogy az évtizedeken keresztül diszkréten emelkedett “májenzimek” (tnranszaminázok) ugyanúgy prognosztikus jelentőségűek, mint a krónikus virus hepatitisek vagy az alkoholos zsírmáj - cirrhosis vonatkozásában.
  • Nagyon gyakran az ultrahang lelet, a máj megnagyobbodását és ultrahang jelének megváltozását írja le.
  • Az utolsó években egyértelmű lett, hogy alattomosan az esetek mintegy 25%-ban az ártalmatlannak tűnő zsírmáj mellett hegesedés is kialakul, ami már pont úgy viselkedik, mint a krónikus hepatitis vagy az alkoholos cirrhosis. A nyugati világban a transzplantációt igénylő májbetegség 30%-a a NASH következtében alakul ki.
  • A zsírmáj hátterében elsősorban anyagcserezavar, magas inzulin szint áll, ezzel gyakran társul (illetve ettől függetlenül, karcsú páciensen is kialakulhat) a bélfal áteresztőképességének zavara, és emiatt nagy mennyiségű baktérium-törmelék szervezetbe jutása a bélfal szövetein át, aminek az elsődleges “filter-rendszere” a májban van. Az immunrendszer feladata ennek eltakarítása, de ha túl nagy mennyiségben jut oda és szinte eltömíti ezt a filter rendszert, akkor a szervezet erre gyulladással válaszol, mint minden esetben, amikor baktérium-invázió alakul ki.
  • Ebben az esetben természetesen nem élő, fertőzőképes baktériumokról van szó, hanem olyan baktérium törmelékről (korábban ezt endotoxinnak, ma PAMP.nak hivják), ami a veleszületett immunitásunkat aktiválni tudja. A gyulladás következménye a hegesedés, ami megakadályozni hivatott, hogy ez a gyulladásos sejttörmelék elárassza a szervezetet. A baj ezzel az, hogy közben megváltozik a máj saját keringése, tönkremegy a filter és ennek a szövődményei a páciens életet fogjak veszélyeztetni: növekszik a daganat kockázat, ill. a magas vénás nyomás következtében kitágult vénák a nyelőcsőben súlyos, életveszélyes vérzéseket okozhatnak.



Mit Tegyek / Mire számíthatok?



  • A típusos laborvizsgálatok és hasi ultrahang mellett fibroscan vizsgálat tudja megmondani, hogy a hegesedés, keringési ellenállás-változás elindult-e. Ez a prognózis és a kezelés szempontjából is fontos. 
  • Ehhez kiegészítő specifikus vizsgálatot kérünk majd, hogy a bélfal (kóros) áteresztőképességét, ill. ennek mértéket meg lehessen ítélni, ill. a bél- mikrobiom vizsgálattal elemezzük, hogy ehhez milyen mértékben járult hozzá a kóros flóra. Utóbbi részben oka is lehet a permeabilitás-zavarnak, illetve nem mindegy az összetétel szempontjából, hogy milyen antigének jutnak át és telítik a máj “filter rendszerét”.
  • Kollégánk tehát a szakmai protokollok szerinti vizsgálatokat fog előírni, és attól függően javasol szakorvosi vizitet, hogy a fibrózis elindult-e és milyen súlyosságú: specifikus gyógyszeres kezelésre szükség van-e, vagy elég lehet életmód intervenciót kezdeni.





Gyakori kérdések (Q&A):

  • Mi különbözteti meg az autoimmun májbetegséget, az alkoholos májbetegséget a zsírmájtól és a NASH-től?

    => Mai tudásunk szerint ezek között folytonos az átmenet. Minden esetben a bélfal-permeabilitás zavara szerepet játszik, ill. a konkrét gyulladásos aktivitást a májban bakteriális törmelékek okozzák. Ezek jellege és a belfal sérülés mértéke alakítja a klinikai képet és persze a prognózist is. Ami közös, hogy bélfal sérülést okozó életmód tényezőket mindenképp eliminálni kell (dohányzás, alkohol,. stb.)
  • Mi a szerepe az örökletes tényezőknek és mennyire befolyásolják a betegség kialakulása környezeti faktorok?

    => egyértelműen szerepet játszanak örökletes tényezők, ezek összefüggnek a bélfal áteresztő képességével (a barrier funckióval). A bélfal sérülésen keresztül a környezeti tényezők is fontos szerepet játszanak, hiszen így nagyobb mennyiségű, illetve magasabb gyulladásos kockázatot jelentő baktérium-törmelékek jutnak a szövetek közé, mely fontos szerepet játszik a betegség kialakulásában. 


  • Van értelme “életmódváltásnak”, diétának, a betegség kezelésében, ha immunszupresszióra már mindenképp szükség van?

    => Természetesen! Hiszen a betegség súlyosbodhat, ha a bélfal is sérült, ha a bélflóra egészséges diverzitása felborult, és bizonyos gyulladáskeltő fajok túlnövekedtek. A baktérium sejtfalak gyulladáskeltő hatása ugyanis nem egyforma. Egy botanikus kerthez hasonlítva nem mindegy, hogyha “gazos” lesz, akkor “parlagfű” vagy “csalán”, vagy pongyola pitypang, netán málna szaporodik el benne. 
  • Évtizedek óta van májenzim emelkedésem, ez még visszafordítható?

    => a fibroscan vizsgalat tudja megmutatni a hegesedés mértékét és a prognózis ettől függ. Mindazonáltal reménykeltő, hogy a korábban gyógyíthatatlannak tartott fibrózis esetén is, amikor a gyulladást okozó tényező kiiktatásra kerül, vannak ara vonatkozó adatok, hogy a máj csodaszerű regenerációra képes. A lényeg, hogy minden kockázati tényezőt eliminálni kell, tehát a kevésnek tűnő alkohol, alkalomszerű dohányzás is végzetes lehet egy ilyen esetben.
  • Meg kell ismételnem a más intézményben végzett vizsgálatokat?

    => Természetesen nem. Amennyiben a betegség endoscopos, szövettani, képalkotó vizsgálatokkal egyértelműen és a nemzetközi protokollokban előírt időn belül kontrollálták, akkor mi csak a bélflóra és bélfal-specifikus vizsgálatokkal fogjuk ezt kiegészíteni, ami a táplálásterápia szempontjából meghatározza a lehetőségeket.
  • A dohányzás, stresszes életmód és például az esti diszkrét alkoholfogyasztás mennyire jelent kockázatot?

    => ezek mind mind súlyosbítják a bélfal mentén kialakult gyulladást és arra hajlamosítanak. A páciensek általában alábecsülik az alvás és az alvás-minőség és a cirkadián ritmus felborulásának a jelentőségét. Jó hír, hogy ezeket mind mérni tudjuk, ezért a szerepük objektiven vizsgálható a betegség súlyosbodásának kockázata szempontjából.
  • Mennyire jelent problémát a betegség aktivitása, ha diéta/alkohol hibák nyomán hullámzóan magasak a májenzim értékek? Kézben tarthatók a “kilengések” ha utánuk kezeltetem magam?

    => Sajnos minden egyes gyulladásos “shub” újabb genetikai sérüléseket okozhat, és ezek halmozódása fokozza a kockázatokat. Nemcsak a kiújulás szempontjából, de a daganatok kialakulása szemszögéből is, hiszen a gyulladás maga egy kontrollálatlan osztódási tevékenység. Amennyiben ez az úgynevezett tumor-szupresszor gének működési zavarával is kombinálódik, úgy a kialakulási kockázat ot fokozódik.

Kollégáink több tíz év saját és nemzetközi szakmai tapasztalatából “gyúrtak” a váltáshoz “kapaszkodókat, és több ezer páciens útját kísérték végig a panaszoktól a gyógyulásig.